Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
Gödöllőn járunk minden este az ágy szélén ülve.
A nagylányom hetedik születésnapjára készültünk, amikor barátnőm megkérdezte, mit hozzanak ajándékba. Az évek óta változatlan választ kapta: mindegy, csak ló legyen benne. Így került hozzánk a Csoda és Kósza első kötete.
A könyvben található történetek két ló és gazdáik egészen hihetetlen kalandjairól szólnak sokszor egészen elvetemült humorral, amin egyaránt könnyesre neveti magát az első osztályos és az apja is. Igazi családi olvasmány abban az értelemben, hogy vannak benne a kisiskolás korosztálynak is emészthető poénok, és kikacsintások a felnőtteknek, amit a gyerek van, hogy észre sem vesz. Mióta elkezdtük ezt a könyvet, azt vettem észre, hogy az esti mese felolvasásának terhét a férjem önként átvette tőlem. Ugyanis érdekli, mi a folytatás.
A gyerekek pedig elkezdtek idézgetni belőle, ami egyértelmű dicséret.
A hét történet sokszor valós helyszíneken játszódik, Gödöllőn, Budapesten, és valós személyek is szerepelnek benne, mint például Ildikó, a pilótanő. Aki – csak most, a könyvajánló írása közben döbbentem rá – a könyv írójának a nővére! De az életszerű helyszíneken teljesen képtelen kalandokba keverednek a főhősök. Van, hogy eljutnak a Marsra, vagy éppen a jövőbe.
A képzeletbeli emberszereplők általában elég buta dolgokat művelnek, amin a gyerekek kitűnően szórakoznak. A két ló közül Kósza hebehurgya, kalandvágyó, és többnyire bajba kerül, Csoda pedig művelt, és kihúzza a csávából a végén a barátját.
A történetek nekünk egy kicsit hosszúak, egy estébe nem is mindig férnek bele, de legalább gyorsabban megy az esti rutin másnap. Baranyai András illusztrációi mókásak, képregényszerűek, szuperül illenek a történethez.
Sajnos az óvodásunkat még nem köti le a történet, és amíg én a másik sarokban olvasok neki, lemaradok Csoda és Kósza kalandjairól. Így kénytelen voltam napközben elcsenni a könyvet, és elolvasni magamnak, hogy ne maradjak ki a családi buliból.
Nem volt meglepő, hogy a karácsonyi kívánságlistán előkelő helyen szerepelt Csoda és Kósza további kétkötetnyi kalandja.
Mikor kicsit utánaolvastam a műveknek, szomorúan vettem tudomásul, hogy Czigány Zoltán még 2011-ben, bántóan fiatalon elhunyt. Így sajnos nem folytatódhatnak Csoda és Kósza roppant szórakoztató kalandjai.
Befejezésül álljon itt most egy zárónyihogás, mint minden történet végén a könyvekben:
NYÍHAHAHA-BRRRRR-BRRRR-NYÍHA!
Nagy-Horváth Henriett
bp18.babamama.info
gyal.babamama.info
A teljes tartalomért Klikk ide…
