Sziasztok Pocakos napló Hívei!
Mint mindenre, így az írásra is nehezen veszem Rá magam.
Úgy döntöttem, hogy az utolsó bejegyzésemben eloszlatom a terhességgel kapcsolatos tévhiteket!
Kezdeném is azonnal azzal a szóval, hogy „terhes”: Nos, sok nő kiakad, amikor valaki azt mondja magára, hogy „terhes” (legtöbbjük még nem volt az). Véleményük szerint az várandósság, áldott állapot, babavárás, csodás állapot és még sorolhatnám. Ez így is van, nem vitatom! DE! Amikor a 8.-9. hónapot taposod és kb. 10 lépcsőfok látványa számodra a Mount everestet idézi, illetve amikor szeretnéd végre a tavaszi tip-top kis cipőd felvenni, de rájössz, hogy a lábadat először le kellene csapolnod az abban felhalmozódott víztől (amivel a sivatagban egy egész karaván szomját olthatnád) akkor azért rájössz, hogy ez az állapot bizony terhes…Persze még sorolhatnám a hasonló „kellemes” áldott állapottal járó finomságokat… 🙂
A következő, ami kiborított az elmúlt időszakban: „ÚÚÚÚ, mekkora már hasad!Tuti fiú! „ Na mármost több dolog is hibádzik itt…Az egyik, hogy tuti nem olvassa az illető a pocakos naplót. A másik pedig, hogy hüüüüülyét kapok, hát csak rózsaszín cucca van a „fiúnak”… Volt olyan aki még rá is kontrázott, miután mondtam, hogy a 625D ultrahangon tökéletesen kirajzolódott, hogy lányunk lesz (még egy szakmabeli, se tudta volna jobban szétdobni a lábát, mint a mi kis büszkeségünk), hogy pedig ez tuuuti, hogy fiú…Szerintem, miután igen erősen kirajzolódott a véleményem az arcomon, inkább nem firtatta tovább a témát! 🙂
Súlyos kérdés szó szerint egy kismamától: „Hány kilót híztál?”:
- ÉÉÉÉn hízni??? Fooogytam 5kg!!!
- Téééényleg???
- Nem, 20 kg híztam!
- Nemáááááá, akkor mennyi voltál?
Azt hiszi, hogy ezzel menthető a szitu…Pedig pontosan tudod mennyire súlyos a helyzet :)! Ennél már csak az jobb, amikor a kismamák versengenek azon ki mennyit hízott, meg kinek mekkora a gyereke….
Következő kérdés: „Vannak jóslóid?”: Nem, bocsika én is csak a neten nézem az időjárást és ugyan az jósol nekem mint Neked.
Imádott kérdés: „És a kispapa, hogy viseli?”: Mit? A pingvin-sárkány-bálna ötvözetű feleségét? Jól, Tűr és vajúdik már vagy 3 hónapja. Szó nélkül tűri, hogy az a kitüntetés számára, ha lábkörmöd levághatja. Ruhadarabjaid közül, amit maximum levesz rólad az a zokni. (de azért nagyon hálás tudok lenni)
„És érzi már, hogy Apa lesz?”: Hogyne, gyakoroltatja a közvetlen környezetével, hogy csak „Apusnak” lehet szólítani :). Szegénykém csak azt érzékeli, hogy a feleségében egy kis Alien mocorog.
Záró kérdés: „Mikor jön a baba?”: Háát Drága, ezt én is nagyon szeretném tudni :).
Na jó, befejezem az ironizálást :).
Lili birodalom:
Szóval, telnek a napok, hetek. Zajlanak az események. Elkészült a Lili birodalom. A lakásunk egészen úgy fest már most, mint egy igazi kisbabás család otthona. Felszereltük a kis Adamo hintát (reklám helye, promo ajándékot Lilikének), amit Betti barátosném csak úgy emlegetett a pici fiának, hogy irány a cella :), szinte azonnal megnyugodott benne Gerike. Még aznap este megvásároltuk Bencével Lilike celláját. Visszakanyarodva a felrakáshoz…Azóta senki nem tud úgy elmenni a hinta mellett, hogy ne lökje meg picit :). Bence már a babaforgót is rendszeresen felhúzza a kiságyban.
Természetesen ez nagyon nagy munka volt! Bence is önmagát felülmúlva teljesített. Négykézláb sikálta fürdőpadlót…(Persze a kefével és a vödörrel a kezében megjegyezte, hogy: „Mi vagyok én? Hamupipőke b@szki?”) – igen az, Kedvesem! Hajrá!
Anyósom szegény szerintem életében ennyit nem takarított, mint az elmúlt napokban, nem győzte csinálni a dolgokat és emellett engem őrizni, hogy ne cipeljek, ne hajolgassak. Nem is tudom mi viselte meg jobban, a takarítás vagy a makacs, izgága természetem tolerálása. 🙂
Apósom is megvívta a maga harcát a függöny-karnis fóbiájával :), minden egyes fúrás után közölte, hogy ő bizony gyűűűűűlöli a karnisokat. Még szerencse, hogy minket szeret és így mindenhol csodás függönyünk lett.
Dávid barátunk a vidék legjobb bútor szerelője, Lilike komódjai atom biztosak lettek egy délutáni legózás után. Dávid elvileg a villanyszerelők gyöngye, épp most is várom őt, hogy rittyentsen némi fényt a gyerekszobába.
Szóval, dolgoztunk eleget. Ezen felbuzdulva tegnap meg is akartam szülni a semmitevésben, de aztán úgy döntöttem, hogy téves riasztás. Nem létezik, hogy ez csak így megúszom…Némi pocak feszüléssel 4 percenként. Anyu már minden telefont úgy vesz fel, hogy. „Naaa???” én meg mondom, hogy nincs semmi, nyugi :).
Babaváró csajos napot is kivárta Lilike :). Szuper jó volt újra látni a csajokat. Én szinte végig ettem a délutánt miközben beszélgettünk. Csak úgy szaladt az idő velük, hamar este lett. Remélem majd Lilihez is jönnek és akkor újra együtt tölthetünk egy kis időt.
Szuper ötletes és cuki ajándékokat kaptunk 🙂 :
Bor neve: Aligvárom 🙂 (és tényleg)
Szóval frontok ide, frontok oda Lili még bent ficánkol 🙂
Kit tudja még meddig??? Mert én nem!!! 🙂
Jaj, majd elfelejtettem a kedvenceteket…Bence aranyköpései:
- Én: Kicsim segítenél felkelni? Bence: Pillanat, hozok egy darut… (hát kössz…)
- Reggel ébreszt: Szerelmem, nem mennél el ma szülni?
- Majd, ha megszültünk akkor majd lefogyunk! (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy az én hasam eltűnik, na de mit gondol amit Ő növesztett 9 hónap alatt az is visszahúzódik? 🙂 )
- Szerelmem mikor mehetek már pecázni? Majd, ha megszületett a gyerek! Beszélj vele… Bence: Na jó kislányom, most már aztán bújjál ki! Van szép szobád, sok ruhád, nagy is vagy! Nem kell tovább várni, tessék megszületni, MOST!
- Képzeljétek már 3kg a gyerek, az már pontyból is szép 🙂 (büszke pecás Apuka…)
Jelentkezünk, ha megérkeztünk! 🙂
Puszi: Laura és (még mindig) pocakban Lili
