Gátizomtorna várandós kismamáknak és szülés utánra (orvosi javaslat)
Napi pár perc gátizomtornával megelőzhetünk és kezelhetünk egy sor női panaszt: vizeletcsepegést, vizeletelakadást, méhelőreesést – sőt még a házaséletre is kiválóan hat!
Így végezzük az „intimtornaként” ismert gyakorlatokat – leírás lépésről-lépésre.
A medencefenéki tornáról vagy más néven intim- vagy gátizom tornáról a megérdemeltnél kevesebb szó esik a mindennapokban, ahogy azokról a kórképekről is, melyek ezekkel a gyakorlatokkal részben megelőzhetőek és sok esetben kezelhetőek.
Mielőtt rátérnénk a torna részleteire, érdemes összefoglalni a medencefenék kórképeinek élettanát, kialakulásuk főbb okait.
Várandósság és szülés után a medencefenék gyengülhet, ami a házaséletetre is hat
A medencefenék egy olyan izmokból és kötőszövetből álló réteg, ami a szeméremcsont és a farokcsont között feszül ki, és kétoldalt a medencecsonton rögzül. Ez a réteg támasztja főként alá a kismedencei szerveket, mint a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Egy jól működő medencefenék ezeknek a szerveknek a megtámasztásán kívül segíti a húgycső és végbél záró izomzatát is a záró funkcióban, emellett fontos szerepe van a szexualitásban is, mivel egy egészséges, tónusos medencefenék segítséget jelent az orgazmus elérésénél mindkét fél számára.
A medencefenék szerkezete az életkorral gyengülhet, emellett vannak más, bizonyítottan hajlamosító tényezők, amelyek megléte esetén a medencefenéki kórképek kialakulására még nagyobb az esély. Ilyen a várandósság, a hüvelyi szülés, a krónikus székrekedés miatti erőltetett hasprés, a krónikus köhögés például dohányzás vagy asztma miatt, a túlsúly vagy az állandó emelgetéssel járó fizikai munka.
Vizelet elcsepegése, hüvelyfali gyengeség, méh előesése – gyakori panaszok
Egy lazább szerkezetű medencefenéknél, ennek következtében tágabb hüvelynél házasélet közben az érzőidegeket kevesebb inger éri, a páciensek egy részének ez a fő panasza. De meggyengült medencefenék esetén kialakulhatnak ennél súlyosabb problémák is. A leggyakoribb megbetegedések a stressz-inkontinencia (terhelés hatására a vizelet elcsepegése), hüvelyfali gyengeség, hüvelyfali süllyedések, méhsüllyedés, vagy súlyosabb esetben a méh előesése, de fennállhat vizelet elakadás vagy akár széklet-inkontinencia is. Méheltávolításnál szintén megbomlik a medencefenék egyensúlya, így egy ilyen műtét után évekkel később hüvelyfali süllyedés, hüvelycsonk előesés alakulhat ki. Ilyenkor a vizeléssel vagy székletürítéssel kapcsolatos panaszokon kívül az érintettnek furcsa, idegentestszerű érzése lehet a külső nemi szervénél.
Ezeknek a kezelésénél többféle módszer áll a rendelkezésünkre, néha elég megszabadulni a túlsúlytól, hogy a tünetek javuljanak, de ez általában nem elég, sőt, súlyosabb esetekben műtéti kezelésre is szükség lehet.
Gátizomtorna és egyéb kezelések – mit ajánl a szakember?
Akármilyen kezelést javasol az orvos, medencefenéki süllyedéseknél, stressz inkontinenciánál minden esetben a kezelés része kell, hogy legyen a medencefenéki izomzat napi rendszerességű tornája. Enyhébb esetekben önmagában is elegendő lehet, komolyabb panaszoknál az igen népszerű, hüvelybe felhelyezhető szilikon pesszáriumok, hüvelysúlyok használata mellett, vagy műtét előtt, majd a műtétet követően a tornát azonnal megkezdve folyamatosan kell végezni életünk végéig.
A szakemberek egy része viszont azt javasolja, hogy tünetmentes, különösen hüvelyi szülés előtt álló várandós nők is kezdjék el a tornát megelőzésképpen, és szülést követően minél hamarabb folytassák, mivel a megelőzés mindig könnyebb, mint a már kialakult kórkép kezelése.
Gátizomtorna-gyakorlat lépésről-lépésre – Így végezzük!
Nagyon fontos, hogy a tornánál a megfelelő izmokat tornáztassuk, így első lépés a medencefenéki izmok megtalálása.
1. Ehhez üljünk le egy kényelmes székre enyhén szétnyitott lábakkal.
2. Következő lépésnek képzeljük el, hogy egy szellentést vissza akarunk tartani. Ehhez össze kell szorítani a végbélhez közeli izomcsoportot a végbél záróizmán kívül, és eközben érezni lehet egy kis mozgást a hüvelybemenetnél. Az ekkor összeszorított izomcsoport a medencefenéki izomzat, annak is főként a hátsó része.
3. Ezután képzeljük el, hogy a pisilést meg akarjuk szakítani, és a vizeletet vissza akarjuk tartani. Az ekkor összeszorított izomzat kicsit különbözik az előbb említettnél, a vizelet visszatartásért felelős izomcsoport a medencefenéki izomzat elülső része. Az elülső és hátulsó részt nem lehet teljesen külön mozgatni, érzésre lehet, hogy nem vehető észre különbség, de ez nem baj. Mindkét esetben éreznünk kell a hüvelyben egy kis szorítást, ezzel együtt egy emelő mozgást. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy jól csináljuk, két ujjunkat a hüvelybe helyezve az összehúzásnál éreznünk kell a szorítást az ujjakon. Ha még mindig kételyeink vannak, érdemes felkeresni egy – a témában jártas – szakorvost vagy gyógytornászt, aki segít a torna megtanulásában.
Kipróbálhatjuk vizeletürítés közben a vizeletürítés megszakítását is, azonban ezt csak a tanulási fázisban alkalmazzuk maximum heti egyszer-kétszer, ugyanis hosszabb távon károsíthatja a vizeletürítési funkciót és vizeletelakadást okozhat.
Nagyon fontos, hogy a torna közben sem a has-, sem a far- sem pedig a csípőtáji izmok ne dolgozzanak, vagyis végig el legyenek lazulva.
Milyen más megoldások léteznek az gátizomtorna mellett?
A torna mellett használhatóak a hüvelybe helyezhető különböző súlyú fémkúpok, melyek a napi munkavégzés közben is a hüvelyben maradhatnak, és a kúp súlyától függően különböző fokú medencefenéki izom összehúzódással tarthatóak helyben. Eleinte kényelmetlenek, vagy legalábbis szokatlanok lehetnek, de hosszú távon jó eredmények érhetőek el velük.
Ezen kívül elérhetőek már különböző, ún. biofeedback- eszközök. Egy részüknél az eszköz elektródái a hasra, hüvelybe vagy a perianális régióra helyezve érzékelik az izmok összehúzódását, és számszerűen jelzik, hogy mennyire hatékonyan végezzük a tornát, ezek a típusok szakember segítségével alkalmazhatóak. Bizonyos eszközök ennél egyszerűbben működnek, és otthoni használatra is alkalmasok, például egyes – hüvelybe helyezhető – vezeték nélküli eszközöknél telefonos alkalmazás segít a hatékony edzésben. Ezen eszközök nagy előnye az is, hogy a páciens követni tudja az izomzatban, izomerőben tapasztalható fejlődést.
Mikor és hol végezzük az gátizomtornát?
A tornát mindig vizeletürítés után, üres húgyhólyaggal végezzük. Az immár beazonosított medencefeneket húzzuk össze, és tartsuk összeszorítva 10 másodpercig. Ezután teljesen lazítsuk el szintén 10 másodpercig. Ezt egymás után tízszer végezzük el, egy ilyen sorozat körülbelül 3 percet vesz igénybe. Ezt a tízes sorozatot ismételjük meg a nap folyamán 3-5-ször, reggel, délután és este. Eleinte lehet, hogy csak 3-4 másodpercig tudjuk összehúzva tartani az izomcsoportot, de gyakorlással ez javulni fog, fő a kitartás.
Ezek a tornagyakorlatok bárhol és bármikor elvégezhetőek, a legkényelmesebb persze ülés vagy fekvés közben. Legyünk türelmesek. Körülbelül 4-6 hét után a legtöbb páciens már észlel javulást a tünetekben, de a nagyobb mértékű javuláshoz általában 3 hónap kitartó gyakorlásra van szükség.
A medencefenék torna megkezdése után néhány héttel már megpróbálkozhatjuk összehúzni a medencefeneket közvetlenül olyan helyzetek előtt, amikor általában vizeletvesztést vagy más tünetet tapasztalunk, például székből történő felállásnál, emelésnél vagy köhögésnél.
Mire érdemes odafigyelni még az gátizomtorna során?
Fontos, hogy a gyakorlást ne vigyük túlzásba, mert ezzel nem tudjuk a javulást gyorsítani, viszont a medencefenék elfárad a túlzott edzéstől, és ettől a panaszok fokozódhatnak is. Várandós nőknél fontos a gyakorlatoknál odafigyelni az összehúzódások közti relaxációra. A torna, de főleg a relaxáció akkor a leghatékonyabb, ha a gyakorlatokat a fenék enyhe kitolása mellett végezzük.
Ha a gyakorlás közben vagy után a hasban, derékban vagy hátban fájdalom lép fel, valószínűleg hibásan végezzük a tornát. Ebben az esetben érdemes olyan helyzetet találni, amikor teljesen el tudjuk engedni magunkat. Ilyenkor lazuljunk el, vegyünk mély lélegzetet, és győződjünk meg arról, hogy nem húzzuk össze a fent említett izmokat (mell-, has-, far-, csípőtáji izomzat).
Újabb vizsgálatok alapján már több szakember javasolja a farizmok megerősítését megfelelő pozícióban végzett guggolásokkal, kitöréses gyakorlatokkal, mivel ezen izmok szintén támogatják a medencefenék egyensúlyát. Ezeket a gyakorlatokat viszont a medencefenék gyakorlatoktól függetlenül kell végezni.
A medencefenék torna helyes végzésével nagyon jó eredményeket tudunk elérni a medencefenéki kórképek, köztük a terheléses vizeletinkontinencia megelőzésében és kezelésében, a gyenge medencefenéki izomzat megerősítésével a szexuális életben. A legfontosabb a rendszeresség és a kitartás. Csak napi pár perc ráfordítást jelent, de szerencsés esetben egy olyan életminőségbeli javulást kapunk cserébe, ami egy életre elkísér.
Szerző: dr. Oláh Orsolya, szülész-nőgyógyász
Forrás: FreeDigitalPhotos
