in

Generációs sztárkultusz a Youtube-csatornákon

A média trendjei átalakulóban vannak, a fiatal generációkat már kevésbé érdeklik az elavult médiák.Az emberek nagy része az interneten keres bálványokat vagy saját tartalmat gyárt. A Szelfi szereplői közül például Puzsér Róbert több internetes fórumon is jelen van. Az offline élet a háttérbe került, ha trendi akarsz lenni, a vloggerek és youtuberek csatornáit kell követned.

Twittelünk, megosztunk, vloggereket nézünk, közben pedig haldoklik az offline közösség?

A világ az internet által teljesen átalakult. A stimuláció állandóvá vált, a különböző webes csatornák feladata pedig az érdeklődés folyamatos fenntartása. Az Y és Z generáció egyszerre több ingert zsebre tud vágni. Egy ma tanuló fiatal egy időben játszik a tableten, tölti le a rövidített anyagot az okostelefonra, és hallgatja a kedvenc előadóját; képes detektálni és kiválogatni a számára fontos részeket és párhuzamosan Twitteren szidni a hatástalan energiaitalokat. Ahhoz azonban, hogy a figyelem tényleg fenntartható legyen, az adott dolgoknak sokkolóknak, figyelemfelkeltőeknek kell lenniük. A „Terhes férfi madarat szült” típusú hatásvadász címek azonnal bevonzzák az érdeklődőket, ha csak másodpercekre is. A lényeg, hogy minél frissebb legyen az olvasott/látott dolog és gyorsan tudjon azonosulni vele az ego.

Az új médiaformák lényege, hogy a felhasználók a lehető leggyorsabban tudjanak kapcsolódni a tartalomhoz, és képesek legyenek ugyanilyen gyorsan akár saját tartalmat gyártani.

A hiper-fejlődésnek köszönhetően összefoglalhatjuk az internetes mikro-történelmet a kommunikáció és a digitális bennszülöttek szempontjából:

Az egyéniség jegyében elterjedtek a blogok- egyéni okfejtések borzasztó szubjektíven. A fejlődésnek és az információátadás felgyorsulásának hála folyamatosan bővültek a különböző platformok, így a blogok is vesztettek népszerűségükből, hiszen rengeteg időt vesz el az olvasásuk.

A közösségi oldalak a teljesen offline társadalmak mintájára alakultak ki- akár régen a görög poliszok, nyüzsögnek és gyors tempóban fejlődnek. A Facebook felhasználók saját közbeszédet hoztak létre. A „lájk” bekerült a mindennapi kifejezések közé, a felfelé mutató hüvelykujj reformálódott. A cél, hogy mindenki lásson, mindenki tudjon mindent rólam, az egyéniség ezen a platformon épül fel, mint egy pop-kulturális önéletrajz, ami folyamatosan frissül.

forrás: http://444.hu/2014/09/09/social-media-2014-lajk-kuss-or-die/

A fejlődéssel egyre szűkül az egy információra fordítható idő (jelenleg 15 mp/ információ!). Rövid, tartalmas, önkifejező üzenetek jönnek létre; az sms párbeszédekből kifejlődve saját gyors közlésű csatorna alakult ki – a Twitter. Ma számos multi cég is egy mondattal elintézi a reklámot a Twitter falon, és a hollywoodi sztárok is ott nyilvánítanak véleményt a világ eseményeiről (pl. a melegek házassághoz való jogszerzése Amerikában).

A vizuális kommunikáció is letisztult, sajátos közeget hozott létre. Az Instagram és a Facebook profilépítése kifejezetten képorientált – feltehetőleg ez az önkifejezési forma hozta magával – többek között – a szelfizést.

Nehéz meghatározni a szelfit, mint önkifejezési formát, vagy mint a generáció ego-élményét, de tény, hogy több országban betegségként is azonosítják – káros, nárcisztikus psziché-torzulásként. Igaz, hogy az interneten keringő tanulmány, amely bizonyította a szelfizés pszichikai problémáit, mindössze hoax volt, de Danny Bowmant esete jelzésértékkel bír. A fiú majdnem öngyilkos lett, mivel nem tudott olyan, illetve annyi szelfit készíteni, amitől elégedett lett volna önmagával. Tehát új kérdéskör lehet a világ számára, hogy az akut „önkép”-készítés személyiségprobléma-e vagy csupán egy generáció hangsúlyos önkifejezése. Személy szerint megnéznék 2060-ban egy szelfikiállítást a Nemzeti Múzeumban, mint generációs kórképet.

forrás: http://giphy.com/gifs/huffingtonpost-selfie-quidditch-huffington-post-jjKu2fIBoC5Ec

A Szelfi című reality műsor a szelfi eredeti jelentéséhez hűen az adott médiaszereplőkre helyezi a hangsúlyt egyéniségenként. A műsor lényege, hogy valóban realtimeban mutat meg egy-egy embert az élethelyzeteiben, a vágásokon kívül minden különösebb befolyás nélkül. Mindent maguk által konstruálnak, a ritmust, a témákat – egyszóval, a szereplők önmagukat adják, a maguk valóságában. Erre a módszerre számos példa akad a youtube kultúrában is. Mi a véleményetek arról, hogy az emberek mindent közzé tesznek a neten? Például, hogy Gréta közzé „szelfizte” mellműtétjét? Vagy, hogy Bércezsi Robi netes szakértők véleményére ad depresszióját illetően?

Az internet új sztárjai a vloggerek, akik saját szubkultúrát alakítottak ki, ami teljesen elszeparálódott az idősebb korosztálytól – egyfajta online undergroundként működik a fiatalok körében. Hírnevük és elismertségük egyes országokban olyan szintekre jutott, hogy akár stadionokat képesek megtölteni, ha leszállnak a világhálóról és rajongóik közé lépnek. A netes megmondó-emberek képesek pénzt előteremteni munkájukkal, valamint vélemény- és ízlésformáló „hatalmat” kapnak. A felhasználói médiatartalmak (user-generated content) létrehozásában a gyorsan fejlődő technológia alapot adott az igényes, profi hatású anyagok létrehozásához. Az intenzíven bővülő online videópiacon szinte minden igény képes kielégülni, már ami a szórakozást és informálódást illeti. Vannak, akik megnyitják a luxusdivat nagykapuit a kispolgárság előtt, egyesek tutorial videókat készítenek a mindenre képteleneknek, mások feltárják a trash-filmek bájait. De nincsenek keretek, összességében bárki, bármiről formálhat véleményt, és sajátos meglátásából építhet youtube csatornát – a lényeg, hogy gyűljön a kattintás.

A tartalom-előállítók közlési formái nagyon változatosak tehát: zenei és filmes paródiák, humoros filmkritikák, naplószerű önértékelések, társadalomkritikák, szakácsvideók, de van pár meghatározó stílus is:

– Filmes vlogok: kreatívan felépített filmkritikák, általában humoros hangulatban. Van aki a filmhez kapcsolható filozófiát veszi alapul, van aki csak a konrét történetre aggat vicces elemeket. Példa: a magyar Hollywoodhírügynökség . Szirmai Gergő az a srác aki, a Alkonyat filmeket zsigerekig gyűlölő és az utálatát remekül indokló videókkal gyűjtött rengeteg rajongót magaköré.

– Gameplay-ek: a videókban különböző új pc, xbox játékokat tesztelnek és kritizálnak. ilyen pl. a magyar pingvinharcos csatornája.

– Beauty vlogok: természetesen divat blog, Trendeket vázolnak fel és öltözködési tippeket adnak borzasztóan szubjektív szempontok szerint. Tulajdonképpen modernkori „stylistkodás.”

– Tag videó: Kérdezz-felelek. A vloggereknek feltehetnek kommentekben kérdéseket a rajongóik, amikre a youtuber vagy válaszol, vagy nem.

– Haul-videók: „Zsákmányvideó”, tulajdonképp a bolti vadászatról szerzett préda bemutatása. Többnyire tinik és a 20-as éveikben járó lányok sorakoztatják fel a kemény munkával megszerzett zsebpénzért vásárolt cuccokat.

E jelenség aktualitására világít rá a South Park egyik része is: a sztárkultusz, a tv műsorrendje átalakult. A korábbi közlés és médiarendszerek nem gyakorolnak hatást az új generációkra, sőt, ezek a generációk a gyors fejlődésbe ágyazva létrehoztak egy sajátos platformot és kommunikációs trendet, amelyet saját igényeik szerint változtatnak. Így pedig lassan minden átalakul. Ma a legnagyobb népszerűséget nem egy nemzetközileg ismert sportoló vagy Kattints ide a teljes cikkért!

: http://www.rtl.hu/rtl2/szelfi/generacios-sztarkultusz-a-youtube-csatornakon

Immár nem bújhatnak el a cégek tulajdonosai

Lemond a Toshiba elnök-vezérigazgatója