in

Egy ország láthatta, milyen Pierre dús hajkoronával!

Végre, végre elkezdődött a középdöntő! Mégpedig nem is akárhogy! Tanárnak öltözött zsűrivel, menzás menükkel, gyerekkori fényképekkel és sok-sok izgalommal! Kezd élesedni a helyzet, túlvagyunk a középdöntő első küzdelmén. A kék és zöld csapatok foglalták el a stúdiót, de szokatlan módon hiányérzetük támadt. Ugyanis akárcsak egy csengőre váró osztályteremből, a konyhából is hiányzott a tanár. 

Ahogy az lenni szokott, sokáig persze nem kellett várni, megérkezett Józsi bácsi, a matektanár, Péter bá’, a kémiatanár és Zé bácsi, a földrajztanár. Szigorúan, tekintélyt parancsolóan és pedánsan, ahogy azt kell.

Ki is szabták az első feladatot: a zöld csapatnak (Leni Hanga és Csaba) frankfurti leves jutott csokoládéöntetes piskótakockával, a kéknek (Jázmin, Zádor és Bogi) paradicsomos káposzta fasírttal és rizskoch. 
 

„Senki ne hozzon szégyent se ránk, se az iskolára!” – adta ki az ukázt Zé bácsi, majd egy határozott pálcacsattanással elindította az órát. 

Az iskolai menzáról mindenkinek vannak emlékei. Hogy jók, vagy rosszak, az már más kérdés, de egy biztos: ezúttal a junior szakácsok arra törekedtek, hogy a zsűritagok/tanárbácsik, legjobb menzás emlékeiket is túlszárnyalják a főztjükkel. 

A középdöntőhöz méltó konyhai munka folyt, legalábbis a lelkesedést és a jobbnál jobb ötleteket tekintve. Azt viszont már nem lehet mondani, hogy gördülékenyen ment volna a csapatmunka, mindkét oldalon adódtak bőven konfliktusok.
 

A zöldek felütése például kifejezetten erős volt: 
 

Csaba: jól kijössz velem? 
Leni: hm.
Csaba: Hanga szerintem jól főz, nem?
Leni: igen, de légy szíves ne pattogj, mert az nagyon idegesít! 
Csaba: bocsi!
Leni: utálom, ha valaki ugrál meg pattog meg nem nyugodt!
Csaba: nyugodt vagyok!
Leni: nem vagy nyugodt, idegeskedsz! Tök idegesítő!

Hanga és Leni pedig a csokiszósz elkészítésén kaptak össze. Nem a béke terepe volt tehát a konyha, az egyszer biztos. Csaba pedig csak őrlődött a két lány között. A kékeknél rendezettebbek voltak a munkafolyamatok, náluk elsősorban Jázmin diktálta az iramot.

Munkájuk gyümölcse mindenesetre beért, Zé például azt mondta a paradicsomos káposztájukra, hogy „zseni”. Teljesen le volt nyűgözve. A zöld csapat étele is nagy sikert aratott: a séfnek elsősorban a leves, Pierre-nek a levendulás csoki ízlett nagyon. 

A feladatot Leni, Hanga és Csaba nyerte, ők szerezték meg az egy pontot és az előnyt. A második feladat előtt ország-világ láthatta, hogyan néztek ki a zsűritagok gyerekkorukban:
 

Merthogy az akkori kedvenc ételüket lehetett elkészíteni. A zöldek maguknak Pierre (töltött paprika), a kékeknek a séf favoritját választották (húsleves kötött galuskával).   

A munkafolyamat során minden épp ellenkezőleg történt, mint az első feladatban. A zöldek megértésben forgatták a fakanalat, míg a kékeknél gondok akadtak Bogi hozzáállásával. Úgy érezte, hogy minden komoly feladatból kihagyják társai, így inkább csak asszisztált. Jázmin és Zádor szerint viszont Bogin a legkisebb kihívás is kifogott, ezért nem bíztak benne. A békítő szerepét Zé vállalta magára, közbenjárásával újraszervezték a feladatokat:
 

Végül mindenki sikeresen befejezte az ételt, így a séf és Pierre kedvenc gyerekkori ételét kóstolhatta a zsűri.

Mindenki elégedett volt, Pierre szerint a zöldek töltött paprikája jobb lett, mint azé a konyhásnénié, aki régen megszeretette vele ezt az ételt. Hasonló élményben volt része a séfnek is, aki szerint a kékek első kötött galuskája „tökéletes” lett.
 

A második feladat tétje két pont volt, így a zsűri alaposan átgondolta döntését. Végül a zöldek örülhettek, mondhatni az egész versenynapon esélyt sem adtak ellenfeleiknek. Rögtön három ponttal indítottak, de a kékeknek is lesz lehetősége felzárkózni a következő fordulóban, a sárgák ellen. 

Visszanézné a teljes adás minden pillanatát? Tegye meg Most

A teljes tartalomért Klikk ide…

Túszokat ejtettek Észak-Franciaországban, sok sebesült

Gyerekkori képek kerültek elő a zsűriről!