A kisdarázs álma a cseresznyevirágról
Maros Krisztina: Az Illatok és Hangok Őrzője
Illatok, hangok, színek – élmények. A gyerekeknek mindez természetes, mindennapos. Számukra a világ kész szinesztézia, egymásba mosódó illatok, egymást bódító színek kavalkádja. S vajon Nekünk, felnőtteknek, mit jelent ez? Miért vagyunk oly biztosak benne, hogy van valahol, talán a világ tetején egy Illatok és Hangok Őrzője, aki megóvja ezt Nekünk, és visszaadja, ha ráébredünk, elvesztettük? Mert így vagyunk az elveszett utáni sóvárgással, jó lenne, ha valaki visszaadná azt, ami hiányzik. És ha észre se vesszük, hogy valami hiányzik?
A Csimota Kiadó Tolerancia sorozatának újabb kötetében, Maros Krisztina mesésen szép könyvében egyszer csak eltűnnek a színek és illatok, és minden dohossá, szürkévé változik. Az Illatok és Hangok Őrzője nem nézheti ezt tétlenül, visszavarázsolja mindazt, amit az emberek engedtek elveszni. Mert Ő minden fontosat megőriz, gyűjtöget és rendszerez. „Külön fiókba rejtette a nyári eső illatát és az esőcseppek koppanásait, nagymamák frissen sült kalácsainak emlékét és anyák lágy altatódalait. Egy titkos zugban pedig olyan parányi szelencét őrzött, amelyikbe csak a legapróbb ritkaság fért bele: egy kisdarázs álma a cseresznyevirágokról.”
És mi történik akkor, ha az illatok, dalok, színek eltűnnek a városokból? Szerencsénkre az Illatok és Hangok Őrzője figyelmét ez nem kerüli el, és az emlékeinkben őrzött illatok és hangok újra élhetővé teszik a világot. Csak vigyázni kellene rá, mégis kikopnak hamarosan… Az Illatok és Hangok Őrzője ismét közbelép, mert nem bírja sokáig nézni „ezt a bánatos egyhangúságot”. És terve sikerül, felrázza az embereket, és „az otthonokban édes sütemények sültek, cifra mesék szövődtek a nappalik puha szőnyegén.” És valami megmozdult, mert ahogy elillant a gomolygó illat- és színfelhő, az emberek poros padlásiakról előkeresték a rég őrzött élményeik emlékét, és a „színek és illatok ezután örökre az emberekkel maradtak.”
A történet, a nagyvárosi monotónia és a sokszínű természet közti ellentét érzékeltetésén túl, azt meséli el, hogy az igazi változáshoz nem elég a külső beavatkozás, ahhoz belül is változni kell, áll a könyv ajánlójában az üzenet, Nekünk felnőtteknek. A gyerekek pedig élvezettel hallgatják a történetet, fürkészik a képeket, és rácsodálkoznak, hogy tényleg eltűnhetnek a hangok és illatok? Az, ami nekik a világ(uk) esszenciája? Még szerencse, hogy a történetből azt is megtanulják, ha ez mégis előfordulna, mit kell tenniük. S mint a zörgős papírzacskóból előkerült, s szétszórt cseresznyemagok helyükre kerülve illatos virágaikkal csábítják a „csíkos méheket és pettyes katicákat”. És mi, felnőttek is megnyugodhatunk, itt vigyáznak- bennük – tovább a Hangok és Illatok Őrzői.
Élményt adó, elgondolkodtató mese – illatos és színes képekkel.
„Akarod tudni, hogy hogyan lehet ropogtatni az ember orrát?”
Evelien De Vlieger – WendyPanders: Az új barát
Kötelező olvasmány minden szülőnek – a gyerekekről, a világuk szövevényes vadonjáról. Arról, hogy a gyerekek ugyan nem mesélnek összefüggő történetet, mi történt velük, de a lehető legszívesebben megosztanák velünk azt, ami számukra a legnagyobb élmény volt. Történetesen akár azt, hogyan lehet ropogtatni az ember orrát.
Hogy juthatunk el ide? Ismerjük meg Félixet, akinek táborba kell mennie, és pontosan 6 napja van erre felkészülni. Kell. Amit ő nem ért. Tábor? Hogy barátok, élmények, móka? Igen, de hogyan lesz barátja? „Félix! Majd lesz új barátod. Összejön az, viszont egy barátért meg kell dolgozni.”- zárja rövidre a kérdést Anya, aki történetesen tanácsadó, és mivel sokat dolgozik, biztosan jó is. Értelmez Félix. És Félix megdolgozik a barátért. A szülőknek nincs ideje meghallani a kételyeit, hát a maga eszközeivel pontosan, gondosan megtervezi, mi kell ahhoz, hogy összejöjjön egy jó barát. Listát ír, ahogy Anya szokta. Dossziét készít, hisz látja, Anyának ez fontos. Félix szerint pedig a fül különösen fontos, a kutatásai szerint ennek mindenképpen lennie kell a barátnak, így ez kiemelt helyen szerepel a listában. Ahogy telnek a lapok a füzetben a tervezéssel, egyre jobban gomolyognak a belső felhők a bizonytalanság és düh kályhájában, még az indulás előtti este elég minden. És Félix elindul, „anya és apa aggódó arccal nézik”. Majd eltelik egy hét, és Félix „feltápászkodik a fűből, és egyenesen a két pár kitárt karba szalad.” Hazaindulás a táborból, és Félixet arra kérik, kezdje az elején a táborbeszámolót. És Félix mesél(ne) az új barátról, az orr-ropogtatásról, a … szülei felsóhajtanak: „ma nem fogják kiszedni belőle, hogy mi volt a táborban, összefüggő beszámolóra legalábbis nem számíthatnak”. Pedig azt megtudhatnák, milyen is az igazi barát, és hogy hogyan is lehet ropogtatni az ember orrát, és azt is, hogy tényleg a legfontosabb a fül. Mert Félix bőröndje „ott hátul a csomagtartóban, dugig van történetekkel”, és a csomaglistán a kupacnyi homok és sóder mellett meglapul egy kavics, egyik oldalán P, másik oldalán F betűvel. És a válasz, hogy ki a legjobb barátod.
Egy 8-9 éves fiú gondolatai és érzései szavakban és rajzokban, tartalmas és szórakoztató olvasmány – mindenkinek, mindenkor.
K.M. (Babamama.info szerkesztő)
Kattints ide a teljes cikkért!
: http://babamama.info/gyerek-konyvek-mesekonyvek/az-illatok-es-hangok-orzoje-mesekonyv-3-6-eveseknek/
