Az első világháború egyik legvéresebb csatájának közelében van egy Párizs-méretű terület, ahová száz éve szigorúan tilos a belépés, mert tele van az ütközetekből visszamaradt lőszerrel, bombával, mérgesgáz lövedékkel, és egyéb hadianyaggal. A „vörös zónát” a mai napig nem tisztították meg, noha az előző évtizedekben rendszeresen használták, többek közt mezőgazdasági célokra. Ha valaki érteni szeretné, hogy mit jelent az anyagháború, és hogy miféle pusztításra volt képes az emberiség 100 évvel ezelőtt, annak tanulságos lesz az alábbi cikk, ami alapján belegondolni sem jó, hogy mekkora pusztítással járna egy korszerű fegyverekkel vívott világháború.
Északkelet Franciaországban van egy körülbelül 100 km2-es, tehát durván Párizs-méretű terület, ahová száz éve tilos a belépés. Úgy hívják, hogy a „vörös zóna”, és azért tiltottak el tőle mindenkit, mert területén még mindig hatalmas mennyiségű, az első és a második világháború ütközeteiből visszamaradt lőszer, bomba, mérgesgáz lövedék és egyéb hadianyag található rajta.
Ezek nagy része nemcsak, hogy veszélyes, de káros hatású kémiai folyamatokat is elindított. Ahhoz, hogy megértsük ezt a különös jelenséget, vissza kell mennünk az első világháború végéhez.
Akkor a francia kormány ugyanis úgy döntött, hogy nem szállítja el a területről a csaták után felhalmozódott fegyvereket, emberi és állati maradványokat. Inkább kitelepítették a harctér környékén élőket. Ennek következtében teljes falvak váltak lakatlanná. És mivel főleg mezőgazdasági célra használt földekről volt szó, az évek során minden erdővé változott.
1929-ben már disznófarmot hoztak létre rajta, a verduni csata közelében. Ez volt az első világháború leghosszabb ideig tartó ütközete (300 napig tartott), amely során több, mint 300 ezer francia és német katona halt meg.
A tiltás a világháborúk után sem volt sikeres. Egészen 2004-ig erdészek és vadászok jártak a vadregényes területen.
Egészen addig, amíg német tudósok vizsgálatai megállapították, hogy a talaj 17%-ban arzént tartalmaz, több tízezerszer többet, mint amennyit a hasonló egykori háborús övezetekben mértek. Ezen kívül a patakokban is mérgező vegyületeket, és szintén arzént találtak.
Azt viszont sosem mérték fel a hatóságok, hogy milyen egészségkárosodást szenvedtek el azok, akik használták az erdőt, amit végül 2012-ben mindenki elől szigorúan elzártak.
A francia kormány létrehozott egy külön hivatalt, aminek az a célja, hogy teljesen megtisztítsa a területet. Ez persze egy rendkívül veszélyes munka, mert az 1970-es évekig ugyanis a semlegesítés csak felületesen történt meg.
Akkor felrobbantottak több százezer háborús bombát, de azzal már nem törődtek, hogy az ottmaradt vegyi anyagok mennyire szennyezik a környezetet. Ólom, higany és cink is fennmaradt, ezek lebomlásához pedig sokezer év szükséges.
A tisztításért felelős hivatal szerint a vörös zóna semlegesítése egyrészt rendkívül veszélyes, másrészt szinte végeérhetetlen munka. Becsléseik szerint például, ha továbbra is olyan ütemben folynak a munkálatok, ahogy elkezdték, körülbelül 300-700 év, míg a végére érnek. Vannak olyan szakértők, akik azt mondják, hogy ez eleve lehetetlen vállalás.
Mivel a környéken élők nem végezhetnek mezőgazdasági munkát, megpróbálják a legtöbbet kihozni a helyzetből, ezért éttermeket hoznak létre, melyek az első világháború témáját dolgozzák fel különböző módon.
Van, aki a hátsó kertben egy lövészárkot hozott létre, korabeli leletekkel.
De vannak olyanok is, akik saját múzeumot nyitnak azokból a leletekből, amiket a környéken találtak.
Az övezet körüli települések számára a mai napig rengeteg korlátozást vezetnek be. 2012-ben például 544 településnek tiltották meg az ivóvízfogyasztást, mert mérgező vegyületeket találtak a talajvízben.
Száz évvel az első világháború után a vörös zóna szinte teljesen kietlenné vált, de sokáig egy olyan tiltott terület lesz, ami a háborús pusztításokra, és az azok után fennmaradt veszélyekre emlékeztet mindenkit.
(Forrás: messynessychic.com; fotók: Olivier Saint Hilaire)
További hasonló cikkekért lájlkolja az RTL blogját, a Villanyleót a Facebookon!
A teljes tartalomért Klikk ide…
