Egy autó tör át a Melillánál felállított határon. Spanyolország afrikai külterülete az egyik a világon, ahol magas szögesdrótkerítés próbálja meg visszatartani a menekülteket. A történelem tele van hasonló falakkal és kerítésekkel, a megoldás amilyen ősi, olyan praktikus. Süle László riportja.
Nézzük mindjárt a kínai nagyfalat, ami a közhiedelemmel ellentétben ugyan nem látható az űrből, mégis az egyik legismertebb és legrégibb példa, ha az idegenek népek távolságtartásáról van szó. Az építmény célja az volt, hogy megvédje a földművelő Kínát a nomád népek, főleg a magyarok egyik feltételezett őseinek, a hunoknak a támadásaitól. Közel 2000 éven át folyamatosan épült, és kb. 7200 kilométer hosszú.
Majdnem ilyen híres, és sokkal rövidebb az a két fal, amit a rómaiak húztak fel Britanniában. Előbb 122-ben Hadrianus, néhány évtizeddel később Antonius épített hosszú erődítményt, hogy a barbárokat távol tartsák. A rómaiak egyébként gyakran alkalmazták ezt a megoldást, ilyen-olyan kerítéseket, úgynevezett limeseket egyébként Pannónia területén is felállítottak. Ha most azt gondolják, hogy a 21. században ilyen falaknak és kerítéseknek már lejárt az idejük, azt rosszul gondolják. Az előző rendszerben élők még élénken emlékezhetnek a vasfüggönyök elbontására, de a hírhedt berlini falra is.
A magyar-szerb határra tervezett kerítés 4 méteres lenne, és 175 kilométer hosszú, ha a bolgár példából indulunk ki, ez minimum 30 milliárdba kerülne. Nem csak a bolgárok, de a velük szomszédos görögök is kerítést húztak. Az ő építményük is 3 méter magas, és 12 kilométer széles. A védett határ egyébként itt is 200 kilométeres, ők a drótok mellett rendkívül szigorú törvényeket és kegyetlen őrjáratokat vetnek be elrettentésül. A menekülteket az EU-s menekültjogokkal ellentétben eljárás nélkül visszatoloncolják Törökországba.
A teljes adást megnézheti az RTL Moston!
Kattints ide a teljes cikkért!
: http://www.rtl.hu/rtlklub/fokusz/vasfuggony-epul-a-deli-hataron
