PÉNZBELI ELLÁTÁSOK – TÁPPÉNZ 2015.
2015. január 1-től megváltozott a pénzbeli ellátások rendszere. A rendszerbeli változások mellett az ellátások elnevezésében is történt módosulás.
2015-től a terhességi gyermekágyi segély elnevezés megszűnik és csecsemőgondozási díj néven fog tovább élni. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy új ellátási forma, hanem névváltoztatás jogával élt a jogalkotó.
A pénzbeli ellátásokban történt változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj megállapítását is. Jelen írásunkban a táppénz, majd ezt követően a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj rendszerének változásait ismertetjük Olvasóinkkal. Igyekszünk példákkal bemutatni a változásokat, azonban ha nem kap választ minden kérdésére, akkor személyes tanácsadás keretében megválaszoljuk az Önt érintő kérdéseket. Tanácsadásainkról bővebben az alábbi linken olvashat: http://www.payroll-consulting.hu/maganszemelyeknek_kismamaknak.html
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
A pénzbeli ellátások számításának törvényi módosulása következtében megváltozott az irányadó és a számítási időszak meghatározása.
Irányadó időszak: Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál. Mindez annyit jelent, hogyha a biztosított 2015. április 1-től táppénzre válik jogosulttá, akkor esetében az irányadó időszak 2014. január 1. – 2015. január 31-ig terjedhet az egyéb feltételek fennállása esetén.
Számítási időszak: Az irányadó időszakon belül az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallást benyújtják. Tekintettel arra, hogy 2015-től a pénzbeli ellátások megállapításához szükséges jövedelemadatokat nem a munkáltató fogja szolgáltatni a folyósító szerv felé, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), így ha a foglalkoztató elmulasztja bevallani a jövedelemadatokat, akkor bevallás hiányában a kérdéses időszak jövedelemadatit nem fogják tudni figyelembe venni!
Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, amelyről írásban értesítik a biztosítottat és folyósítják a megállapított előleg összegét. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni.
Összegezve, ha a foglalkoztató elmulasztja a jövedelemről szóló bevallást benyújtani, akkor a folyósító szerv csak előleget tud megállapítani a biztosított részére és 1 éve van a foglalkoztatónak, hogy pótolja mulasztását! Ha a határidő lejártáig a pótlás nem történik meg, akkor csak a bevallott adatok alapján tudják az ellátást megállapítani és rendezni, ami hátrányosan is érintheti a biztosítottat!
Változott a pénzbeli ellátások összegének megállapításakor figyelembe vehető jövedelem. Korábban a rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlék, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj, valamint a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.
A módosítás alapján a pénzbeli ellátás összegének megállapításakor a jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapításánál a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját.
Szerződés szerinti havi jövedelem:
– betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
– egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
– a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.
Az ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb. Vagyis, ha az utolsó jogviszonyban (munkaviszony kezdete: 2015.01.05) a biztosításban töltött idő a jogosultságot (jogosultság kezdete: 2015.01.24) megelőzően nem éri el a 30 naptári napot, akkor a szerződésben foglalt jövedelem lesz az alap.
Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a folyósító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. Amennyiben a foglalkoztató módosítja a bevallásban a jövedelemadatokat és a módosulást követően csökken a megállapított ellátás alapja, úgy a biztosítottnak vissza kell fizetni a különbözetet a folyósító szervnek!
TÁPPÉNZ
A módosult törvényi szabályozás alapján az alábbiak szerint számítható ki a jövőben a táppénz összege:
* (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Példa: A biztosított 2015. február 15-től táppénzre válik jogosulttá és rendelkezik 2014.11.30-dikát megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás alapja az erre az időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem lesz.
* (2) Ha a biztosított az (1) pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) pont szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
Példa: A biztosított 2015. február 15-től táppénzre válik jogosulttá és nem rendelkezik 2014.11.30-dikát megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, de van neki 120 naptári napi jövedelme és 2015. 02.15-dikét megelőzően legalább 180 napja a biztosítása folyamatos, akkor az ellátás alapja a 2014.11.30-dikát megelőző Kattints ide a teljes cikkért!
: http://babamama.info/csaladtamogatas-tgyas-gyed-gyes/tappenz-2015-penzbeli-ellatasok/
