Íme Koós János: Maradok előadása.
Maradok, döntöttem, maradok,
ugye, hogy ezt vártad rég?
Mosolyod győzelmet aratott,
s most érted, hidd el,
bármit megtennék.
Hányszor kóboroltam egymagamban,
hányszor sodort a szél erre-arra,
hányszor hittem azt, hogy nincs remény.
Végre eljöttél és megtanultam,
végre csak a karom kell kinyújtsam,
végre minden földi kincs enyém.
Ez a cikk Sokan állítják, hogy ez az egyik legszebb magyar dal 4. rész először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.
