Ezt mondta Janovszki Márti, akinek történetét kedden mutattuk be. Ő az a „kicsit szomorú lány”, aki az édesanyját kereste – ám sajnos ő már több mint 20 éve meghalt. De nem ezért mondta, hogy nem volt karácsonya sosem, más van a fájdalmas kijelentés mögött. Mártit nagyon megviselte édesanyja halálhíre. Persze ez várható volt.
Amikor Lilu közölte a nyomozás eredményét, akkor Márti megkapta tőlünk nővére fotóját is – ennek később jelentősége lesz. 🙂
Annyira sajnáltuk, hogy a gyerekkora óta benne élő vágy, hogy legalább egyszer láthassa őt, köddé foszlott. Amikor a testvéreit kerestük, hogy hátha ők szeretnék látni a kicsi húgukat, akkor derült ki számunkra, hogy édesanyjuk velük sem törődött, az egyik fiú szintén intézetbe került, a másik fiút és Anikót az apa nevelte a nagyszülők segítségével. Mi akkor már tudtuk, hogy Márti nem azt találta volna meg az édesanyjában, amire titokban annyira vágyott.
Ám a nővére személyében olyan ajándékot kapott, amire nem is számított! Anikó ugyanis mindig vágyott a húga közelségére, reménytelenül kereste őt évekig. Mindenhol elutasították azzal, hogy titkos örökbefogadás miatt nem adhatnak adatot róla. Így szinte csodaként élte meg, hogy ennyi év után Márti – rajtunk keresztül – rátalált.
Anikó ezt írta nekünk:
– Nagyon örülök, hogy a csoda megtörtént, és nagyon hálás vagyok nektek, az egész stábnak! Tudom, hogy nélkületek ez nem valósulhatott volna meg!!!!!
Ezt a találkozást sem lehet elfeledni. Erről nem is mondunk többet, ezt csak megnézni érdemes.
Márti a nagy sírások után, amikor a stáb egy része még szentendrei felvételeket készített, ott maradt a találkozás helyszínén Anikóval és az egyik szerkesztővel, és beszélgettek.
Végre beszélhettek a régmúltról. Kiderült, hogy kettejük közül Márti volt az, akinek a sorsa rosszabbul alakult – pedig őt örökbe fogadták. Örökbefogadó apja ivott, és egyik szülőjétől sem kapott szeretetet, gondoskodást. Bántást viszont annál többet.
– Vertek, megaláztak. Rémálmaim voltak. Nekem a karácsony soha nem jelentett ünnepet. Hosszú évek óta ez lesz az első karácsony, ami igazán ünnep lesz! – mondta.
Ez Anikót nagyon szíven ütötte, mert ő épp abban bízott, hogy kishúgának jobb élet adatott.
– Mindig is reménykedtem, hogy az ő sorsa jobb lett, hogy jó helyre került! Azt gondoltam, hogy örökbe csak akkor adnak gyereket, ha a család annyira akarja, ha a körülmények jók.
Hát, a sors nem így hozta.
Viszont a forgatás óta Márti találkozott édesapjával is.
Egy ideig nem tudott szólni az apukájuk, csak magához szorította és sírt. Márti látta rajta, hogy nagyon bántja, ami történt, Márti alig bírta nyugtatni, hogy „ami történt, az már a múlt, ezen kár rágódni”.
És azóta minden hétvégén Márti elmegy hozzájuk. Anikó igazi testvér, aki törődik és gondoskodik az édesapjukról és most már Mártiról is – ezentúl egymás támaszai lesznek.
Márti ezt mondta a forgatás után:
– Talán egyszer jobbra fordul az életünk, de addig is összetartom a családomat. Nagyon köszönök nektek mindent! Most van egy családom, érzem, hogy itt a helyem!
Mivel Márti kapott fotót a nővéréről Lilutól, egy kis ajándékkal érkezett a találkozóra. Ezzel a fotóval kívánunk nekik mi is boldog Karácsonyt – végre együtt!
A teljes tartalomért Klikk ide…
