Mindent tud a szem betegségeiről? Ajándékot kaphat
Most értékes ajándékot zsebelhet be, aki helyesen válaszol kérdéseinkre.
A válaszokat küldje el a kviz/at/patikatukor/dot/ hu e-mail címre ! 2015. március 31-ig. Válaszában kérjük, tüntesse fel nevét, az e-mail tárgyában pedig a “szem” szót.
Nyeremény: A játékosok közül három szerencsés olvasónk Ocuvite ajándékcsomagot kap a Bausch+Lomb jóvoltából.
Szem -kvíz
1. Mitől függ a szemünk színe?
A) Az érhártya által termelt melanintól
B) A pigment színétől
2. A kötőhártya-gyulladás tünetei
A) Gennyes váladék a szemben
B) Láz
3. A szürkehályog műtéttel korrigálható.
A) Igaz
B) Hamis
4. Honnan kapta nevét a makuladegeneráció?
A) A sárgafoltról
B) Az íriszről
5. A pupilla méretét az érzelmek befolyásolják.
A) Igaz
B) Hamis
Hogyan óvjuk szemünk világát?
Hány és hány mondásunk létezik, amelyben a szem központi szereplő. S ez korántsem véletlen!
A látó ember számára valamennyi érzékszervünk közül a szem a leggazdagabb információforrás, az összes érzékletünk kétharmadát adja. Fontos, hogy lelkünk tükréről megfelelően gondoskodjunk, s időben észleljük a baj forrását. A leggyakoribb szembetegségekről dr. Kerek Tünde szemész szakorvost kérdeztük.
A szem felépítése
Ínhártya (sclera): a szemgolyót kívülről burkoló, átlátszó hártya.
Szaruhártya (cornea): az ínhártya elülső része, amely óraüvegszerű védőburkot képez a szem belső részei előtt. Áttetsző, így nem akadályozza a fény bejutását. Megtöri a fényt, és azt a szem középpontja felé irányítja.
Érhártya (chorioidea): az ínhártya belső, gazdagon erezett felszíne, amely a tápanyagellátásért felelős. Azt is biztosítja, hogy a szem belseje sötét maradjon, ami az éles kép kialakításának a feltétele.
Szivárványhártya (iris): az érhártya színes része, ettől függ, hogy milyen színű a szemünk. Érdekesség, hogy a szemszínt egyetlen pigment, az érhártya által termelt melanin határozza meg. Ha kevés van belőle, akkor a szem kék vagy zöld, ha pedig sok, akkor sötétebb.
Szembogár (pupilla): a szivárványhártya közepén található nyílás. Mindig feketének látszik, hiszen rajta keresztül a szem sötét belsejét láthatjuk. Erős fényben a pupilla átmérője a milliméter századrészére is csökkenhet, míg sötétben akár nyolcmilliméteresre is kitágulhat. Ez a működés teljesen automatikus. Érdekes, hogy a pupilla méretét az erős érzelmek és bizonyos kémiai anyagok is befolyásolják.
Szemlencse (lens): a pupilla mögött helyezkedik el. Ahogy a fényképezőgépben a lencse előre-hátra mozogva végzi a fókuszálást, úgy a szemben a szemlencse formájának változása állítja élesre a képet.
Üvegtest (corpus vitreum): a szemlencse mögött elhelyezkedő áttetsző rész, amely teljesen kitölti a szem hátsó részét. Rendkívül magas a víztartalma.
Látóideghártya (retina): a szemgolyó falának legbelső rétege, a „film” a „fényképezőgépben”. Ez az a hely, ahol a fénysugár végül eléri a szemgolyó belső falát. Itt alakul elektromos idegi jelekké a fényenergia.
Sárgafolt (macula): az éleslátás helye, amely a retina középpontjában egy kis árokban helyezkedik el. Itt leginkább csapok találhatók.
Kötőhártya (conjunctiva): átlátszó, vékony nyálkahártya, amely a szem külvilággal érintkező, fehér részét – az ínhártyát – és a szemhéjak belső felszínét borítja. Erekkel van átszőve, az erek azonban nyugalomban szinte láthatatlanok. Fontos szerepet játszik a szem mechanikai védelmében, továbbá megelőzi a szem kiszáradását.
Nem véletlen, hogy a természet többszörösen is gondoskodott a szem védelméről. Látószervünk mélyen a koponyaüregbe ágyazódva, a szemüregben helyezkedik el, amit belülről zsírréteg bélel a rázkódás és a súrlódás elleni védekezésül. Kívülről a szemhéj védi a szemet: éles fény felvillanásakor, hangos zaj vagy hirtelen mozgás hatására becsukódik, vízhatlan és légmentes lezárást biztosítva a szemnek. Az irritáló anyagok pedig könnyezést váltanak ki: annak a speciális folyadéknak a termelődését, ami kimossa a szembe kerülő idegentesteket, ráadásul még baktériumellenes anyagot is tartalmaz.
Szemszárazság
A szemszárazság a felnőtt lakosság körében szinte minden ötödik embert érint. – A szemszárazságot komplex szembetegségnek tartjuk – magyarázza dr. Kerek Tünde szakorvos -, amely az egész szemfelszín, a kötőhártya, a könnyfilm, a könnymirigy, a szemhéj, a szemhéjban levő nyálka és a zsírmirigyek összehangolt működésének zavara. A kellemetlen, szúró-égő érzéssel együttjáró egyik oka lehet, hogy a szem könnytermelése nem megfelelő, a könny túl híg. Az okok másik nagy csoportja a könny fokozott párolgása: akik sokat ülnek komputer vagy tévé előtt, ritkábban pislognak, így a könnyfilm gyorsabban elpárolog.
Kezelés
A szárazszem-panaszokkal célszerű felkeresni a szemész szakorvost, aki a könny mennyiségének és összetételének pontos vizsgálata alapján megfelelő gyógyírt javasol. Léteznek olyan vény nélkül kapható nedvesítő szemcseppek, műkönnykészítmények, amelyek mellékhatások nélkül enyhítik a szemszárazság tüneteit.
Fertőzéses kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya-gyullnak többféle oka is lehet: alapvetően fertőzéses vagy nem fertőzéses eredetet különítünk el. Leggyakrabban vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók a vétkesek. A gyull oka a tünetek jellegét és a lefolyását is meghatározhatja. A bakteriális megbetegedés egyik legjellemzőbb tünete a váladékozás. A gennyes, sárgás színű váladék éjszaka, alvás közben összegyűlik és megtapad a szem belső zugában. Gyakori a szúró- és az idegentest-érzés, a kivörösödés. Általában mindkét szem érintett.
Kezelés
A többnyire magától, kezelés nélkül is négy-öt nap alatt lezajlik, persze azért az a biztos, ha szakorvoshoz fordulunk. A szemész antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt ír fel, fontos a szem alapos tisztítása, a váladék rendszeres eltávolítása.
Hogy a természetes lefolyását segítsük, alkalmazhatunk hideg borogatást, érösszehúzó készítményeket és műkönnyet. Antibiotikumos szemcsepp kizárólag a bakteriális felülfertőződés megelőzésére adható!
– Ahogyan említettem, – folytatja dr. Kerek Tünde – a kötőhártya-gyullt vírusok is okozhatják, gyakran úgy, hogy egyidejűleg más szervünket is érintik. Nem egyszer panaszkodik a beteg felső légúti hurutra, amely izomfájdalommal, lázzal és nyirokcsomó-megnagyobbodással jár, majd kialakul nála a kötőhártya-gyull. A szem kivörösödik, bő, vizes váladékot termel, könnyezik, égő, szúró érzés és fényérzékenység jelentkezik. Sok esetben maga a szemhéj is bepirosodik. A vírusos fertőzés eleinte többnyire csak az egyik szemet érinti, majd a egy-két nap eltelte után a másik szemre is átterjed.
Hogyan előzzük meg a kötőhártya-gyull terjedését?
- Mosson gyakran kezet!
- Kizárólag tiszta kézzel vagy zsebkendővel nyúljon a szemhez!
- Ne használjon más által használt kozmetikumokat!
- Ne használjon mással közös törülközőt!
- Cseréljen gyakran párnahuzatot!
- Bakteriális fertőzés esetén a kapott gyógyszert a javasolt kezelés teljes időtartama alatt alkalmazza!
Allergiás kötőhártya-gyull
A nem fertőzéses eredetű kötőhártya-gyull hátterében gyakran az allergia áll. A kiváltó allergén lehet pollen, por, állati szőr vagy akár kozmetikum is. Általában mindkét szem, sőt a szemhéjak is érintettek. Jellemző tünete a viszketés, a könnyezés és a duzzanat. Mindezt gyakran orrfolyás, tüsszögés és a torok viszketése is kíséri.
Kezelés
Bár még a tavasz legelején járunk, amikor a hazai lakosság jelentős része nem szenved allergia miatt, de ha kialakulnak a tünetek, akkor jó tudni, hogy a hideg borogatás, a bő Kattints ide a teljes cikkért!
: http://nyeremenyonline.hu/mindent-tud-a-szem-betegsegeirol-ajandekot-kaphat-2/