Mindent tud a szem betegségeiről? Ajándékot kaphat

Hány és hány mondásunk létezik, amelyben a szem központi szereplő. S ez korántsem véletlen!

A látó ember számára valamennyi érzékszervünk közül a szem a leggazdagabb információforrás, az összes érzékletünk kétharmadát adja. Fontos, hogy lelkünk tükréről megfelelően gondoskodjunk, s időben észleljük a baj forrását. A leggyakoribb szembetegségekről dr. Kerek Tünde szemész szakorvost kérdeztük.

A szem felépítése

Ínhártya (sclera): a szemgolyót kívülről burkoló, átlátszó hártya.

Szaruhártya (cornea): az ínhártya elülső része, amely óraüvegszerű védőburkot képez a szem belső részei előtt. Áttetsző, így nem akadályozza a fény bejutását. Megtöri a fényt, és azt a szem középpontja felé irányítja.

Érhártya (chorioidea): az ínhártya belső, gazdagon erezett felszíne, amely a tápanyagellátásért felelős. Azt is biztosítja, hogy a szem belseje sötét maradjon, ami az éles kép kialakításának a feltétele.

 

Szivárványhártya (iris): az érhártya színes része, ettől függ, hogy milyen színű a szemünk. Érdekesség, hogy a szemszínt egyetlen pigment, az érhártya által termelt melanin határozza meg. Ha kevés van belőle, akkor a szem kék vagy zöld, ha pedig sok, akkor sötétebb.

Szembogár (pupilla): a szivárványhártya közepén található nyílás. Mindig feketének látszik, hiszen rajta keresztül a szem sötét belsejét láthatjuk. Erős fényben a pupilla átmérője a milliméter századrészére is csökkenhet, míg sötétben akár nyolcmilliméteresre is kitágulhat. Ez a működés teljesen automatikus. Érdekes, hogy a pupilla méretét az erős érzelmek és bizonyos kémiai anyagok is befolyásolják.

Szemlencse (lens): a pupilla mögött helyezkedik el. Ahogy a fényképezőgépben a lencse előre-hátra mozogva végzi a fókuszálást, úgy a szemben a szemlencse formájának változása állítja élesre a képet.

Üvegtest (corpus vitreum): a szemlencse mögött elhelyezkedő áttetsző rész, amely teljesen kitölti a szem hátsó részét. Rendkívül magas a víztartalma.

Látóideghártya (retina): a szemgolyó falának legbelső rétege, a „film” a „fényképezőgépben”. Ez az a hely, ahol a fénysugár végül eléri a szemgolyó belső falát. Itt alakul elektromos idegi jelekké a fényenergia.

Sárgafolt (macula): az éleslátás helye, amely a retina középpontjában egy kis árokban helyezkedik el. Itt leginkább csapok találhatók.

Kötőhártya (conjunctiva): átlátszó, vékony nyálkahártya, amely a szem külvilággal érintkező, fehér részét – az ínhártyát – és a szemhéjak belső felszínét borítja. Erekkel van átszőve, az erek azonban nyugalomban szinte láthatatlanok. Fontos szerepet játszik a szem mechanikai védelmében, továbbá megelőzi a szem kiszáradását.

Nem véletlen, hogy a természet többszörösen is gondoskodott a szem védelméről. Látószervünk mélyen a koponyaüregbe ágyazódva, a szemüregben helyezkedik el, amit belülről zsírréteg bélel a rázkódás és a súrlódás elleni védekezésül. Kívülről a szemhéj védi a szemet: éles fény felvillanásakor, hangos zaj vagy hirtelen mozgás hatására becsukódik, vízhatlan és légmentes lezárást biztosítva a szemnek.  Az irritáló anyagok pedig könnyezést váltanak ki: annak a speciális folyadéknak a termelődését, ami kimossa a szembe kerülő idegentesteket, ráadásul még baktériumellenes anyagot is tartalmaz.

Szemszárazság

A szemszárazság a felnőtt lakosság körében szinte minden ötödik embert érint. – A szemszárazságot komplex szembetegségnek tartjuk – magyarázza dr. Kerek Tünde szakorvos -, amely az egész szemfelszín,  a kötőhártya, a könnyfilm, a könnymirigy, a szemhéj, a szemhéjban levő nyálka és a zsírmirigyek összehangolt működésének zavara. A kellemetlen, szúró-égő érzéssel együttjáró betegség egyik oka lehet, hogy a szem könnytermelése nem megfelelő, a könny túl híg. Az okok másik nagy csoportja a könny fokozott párolgása: akik sokat ülnek komputer vagy tévé előtt, ritkábban pislognak, így a könnyfilm gyorsabban elpárolog.

Kezelés

A szárazszem-panaszokkal célszerű felkeresni a szemész szakorvost, aki a könny mennyiségének és összetételének pontos vizsgálata alapján megfelelő gyógyírt javasol. Léteznek olyan vény nélkül kapható nedvesítő szemcseppek, műkönnykészítmények, amelyek mellékhatások nélkül enyhítik a szemszárazság tüneteit.

Fertőzéses kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladásnak többféle oka is lehet: alapvetően fertőzéses vagy nem fertőzéses eredetet különítünk el. Leggyakrabban vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók a vétkesek. A gyulladás oka a tünetek jellegét és a betegség lefolyását is meghatározhatja. A bakteriális megbetegedés egyik legjellemzőbb tünete a váladékozás. A gennyes, sárgás színű váladék éjszaka, alvás közben összegyűlik és megtapad a szem belső zugában. Gyakori a szúró- és az idegentest-érzés, a kivörösödés. Általában mindkét szem érintett.

Kezelés

A betegség többnyire magától, kezelés nélkül is négy-öt nap alatt lezajlik, persze azért az a biztos, ha szakorvoshoz fordulunk. A szemész antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt ír fel, fontos a szem alapos tisztítása, a váladék rendszeres eltávolítása.

Hogy a betegség természetes lefolyását segítsük, alkalmazhatunk hideg borogatást, érösszehúzó készítményeket és műkönnyet. Antibiotikumos szemcsepp kizárólag a bakteriális felülfertőződés megelőzésére adható!

– Ahogyan említettem, – folytatja dr. Kerek Tünde – a kötőhártya-gyulladást vírusok is okozhatják, gyakran úgy, hogy egyidejűleg más szervünket is érintik. Nem egyszer panaszkodik a beteg felső légúti hurutra, amely izomfájdalommal, lázzal és nyirokcsomó-megnagyobbodással jár, majd kialakul nála a kötőhártya-gyulladás. A szem kivörösödik, bő, vizes váladékot termel, könnyezik, égő, szúró érzés és fényérzékenység jelentkezik. Sok esetben maga a szemhéj is bepirosodik. A vírusos fertőzés eleinte többnyire csak az egyik szemet érinti, majd a betegség egy-két nap eltelte után a másik szemre is átterjed.

Hogyan előzzük meg a kötőhártya-gyulladás terjedését?

• Mosson gyakran kezet!
• Kizárólag tiszta kézzel vagy zsebkendővel nyúljon a szemhez!
• Ne használjon más által használt kozmetikumokat!
• Ne használjon mással közös törülközőt!
• Cseréljen gyakran párnahuzatot!
• Bakteriális fertőzés esetén a kapott gyógyszert a javasolt kezelés teljes időtartama alatt alkalmazza!

Allergiás kötőhártya-gyulladás

A nem fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás hátterében gyakran az allergia áll. A kiváltó allergén lehet pollen, por, állati szőr vagy akár kozmetikum is. Általában mindkét szem, sőt a szemhéjak is érintettek. Jellemző tünete a viszketés, a könnyezés és a duzzanat. Mindezt gyakran orrfolyás, tüsszögés és a torok viszketése is kíséri.

Kezelés

Bár még a tavasz legelején járunk, amikor a hazai lakosság jelentős része nem szenved allergia miatt, de ha kialakulnak a tünetek, akkor jó tudni, hogy a hideg borogatás, a bő vízzel történő szemöblögetés és a műkönny segíthet. A szakorvos antiallergéneket, érösszehúzókat és gyulladáscsökkentőket is javasolhat.

Szürkehályog

A szürke hályog a hatvanöt év feletti korosztály 70 százalékát érinti. A fókuszálásért felelős fekete szemlencse elszürkül, ennek következtében a látás fokozatosan romlik, s ha nem kezeli a beteg, akkor végül vakság is bekövetkezhet. A betegség többnyire hónapok vagy évek alatt fejlődik ki. Mivel nem jár fájdalommal, az érintettek sokáig nem is veszik észre, illetve fokozatosan hozzászoknak a látásélmény változásához, így nem gyanakodnak betegségre.

A betegség lassan alakul ki, általában mindkét szemet érinti, de nem feltétlenül egyforma mértékben okoz látáscsökkenést. Köszönhetően a modern technológiának, a kiváló minőségű műlencséknek, a szürke hályog okozta látásromlás egy jól sikerült műtéttel akár teljes mértékben is javítható. Sőt, ma már az is megoldható, hogy az illetőnek egyáltalán ne kelljen szemüveget viselnie!

Kezelés

Habár a szürkehályog kialakulásában a kornak van a legjelentősebb szerepe, bizonyított, hogy a  dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és az UV-sugárzás befolyásolja a betegség kialakulását. Ezért nagyon fontos, hogy egészségesen étkezzünk, jó minőségű, UV-szűrős napszemüveget viseljünk, és – kortól függetlenül – különösen védjük a szemünket a tengerparton és a hegyekben. Amennyiben mégis kialakul a szürke hályog, keressünk fel egy szemészorvost, aki személyre szabott megoldást kínál majd.

A szürkehályog tünetei

A tünetek nagyon egyéniek lehetnek a szürke hályog fajtájától, elhelyezkedésétől és a betegség előrehaladottságától függően. A leggyakoribb panaszok a következők:

• A látás homályossá válik, elmosódott vagy ködös lesz.
• A látás kontúros, a tárgyak dupla körvonallal rendelkeznek.
• A színek fokozatosan kifakulnak, elhalványodnak.
• Minden kissé sárgásabb színben tűnik fel.
• Olyan, mintha egy filmrétegen, fátyolon vagy vízfüggönyön néznénk keresztül.
• Ha fényes felületre tekintünk, látáscsökkenés észlelhető.
• Sötétben, például esti vezetéskor fényudvart észlelünk a szemünkbe világító fényszórók körül, káprázik a szemünk.
• Gyakran kell szemüveget cserélni.
• A távollátók kezdetben azt tapasztalhatják, hogy „javul” a látásuk, mert a szemlencse megvastagodik, sűrűbbé válik, így újra jól látnak közelre. A javulás azonban nem tart sokáig, a látás hamarosan újra romlani kezd, először a távoli, majd a közeli tartományban is.
• Mivel kevesebb fényhez jutunk, romolhat a kedélyállapotunk is.

Makuladegeneráció

Az ideghártya legértékesebb, centrális, közel 3 milliméter átmérőjű részét sárgafoltnak vagy makula luteának hívjuk. Ez az éleslátás helye. Ennek a területnek az elfajulása, a makuladegeneráció a látás fokozatos, fájdalommentes elvesztéséhez vezethet. A 65 év feletti lakosság minden 20-25. tagjánál létrejön ez a kóros elváltozás, amely mindig mindkét oldalon, de több-kevesebb eltéréssel jelentkezik.

A változás aránylag hamar észrevehető, hiszen a látás középen kezd torzulni, romlani. A fixált tárgy képe egyre homályosabb vagy torzultabb lesz, és lassan problémát jelent az olvasás, a színek felismerése, míg végül egy szürke, illetve fekete folt alakul ki a látótér középső részén, ami teljesen lehetetlenné teszi az olvasást és általában a hétköznapi tevékenységeket. Végül a beteg éppen azt nem látja, amire nézni szeretne. A látótér teljes marad ugyan, de a centrális látás elvesztését az érintettek vakságként élik meg.

A makuladegeneráció rizikófaktorai

• erős dohányzás
• a vér magas zsírtartalma
• a cukorbetegség
• a magas vérnyomás
• a pajzsmirigy csökkent működése
• veszélyeztetettek a szürke hályog miatt operált betegek