in

József Attila: Nem én kiáltok

Jöjjön József Attila: Nem én kiáltok verse.

Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe –
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.

The post József Attila: Nem én kiáltok appeared first on Meglepetesvers.hu.

Tovább: József Attila: Nem én kiáltok

Még több vers meglepetesvers.hu

Aranyosi Ervin: Köszönet Anyának

Juhász Gyula: Az utolsó vacsora