Gyakran kezelik rosszul a magas vérnyomást
A hipertónia szinte az egész világon népbetegségnek számít. Bár gyakran hallani magáról a problémáról és annak veszélyes szövődményeiről, de még így is sok halálos áldozatot követel, mivel a benne szenvedők nagy része vagy nem tud az állapotáról, vagy tud, de rosszul kezelik őket. Hogy mi állhat ennek hátterében, arról Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.
- a betegek 20 százaléka nem tud állapotáról, mivel orvosuk csak néha, vagy nagyon ritkán ellenőrzi a vérnyomásukat
- 80 százalékuk tisztában vannak a betegségével, ám nem veszik komolyan, milyen súlyos is az állapotuk, így nem is kezeltetik magukat
- vannak, akik a kezelést elhagyják – vagy csak alkalomszerűen alkalmazzák- a jelentkező mellékhatások miatt
- nem igazán hajlandóak változtatni az eddigi életmódukon: pl. nem adják le a súlyfeleslegüket, sok sót használnak, nem mozognak.
Azonban a felsorolás itt még nem ér véget, ugyanis Dr. Samuel J. Mann, a Weill-Cornell Medical College magas vérnyomás specialistája szerint a betegek 71 százalékát bár kezelik, ám nem a megfelelő gyógyszerekkel, illetve dózisokkal.
Az orvosoknak ugyanis minden paciensnél figyelembe kéne venniük a hipertónia kiváltó okait, illetve a kezelés esetleges mellékhatásait. Dr. Mann hozzátette, hogy ha a gyógyszerezés személyre szabott, akkor normalizálni lehet a vérnyomást. Viszont ehhez olyan szakember is kell, aki a megfelelő kezelést be tudja állítani. Ehhez azonban fontos, hogy tisztában legyen az elsődleges hipertónia főbb kiváltó okaival, melyek a következők lehetnek:
- só érzékenység: ez főleg az idősebbekre, afro-amerikaiakra jellemző
- a renin ( a vesében termelődő hormon) okozta hipertónia
- szimpatikus idegrendszer okozta neurogén magas vérnyomás, melynek hátterében főleg a stressz áll
- kalcium-anyagcsere zavar
- érpályán belüli folyadékmennyiség növekedése
- a szervezetben normálisan is termelődő érfal összehúzó és lazító anyagok egyensúlyának megbomlása
„Ahhoz, hogy az orvos jól tudja kezelni a beteget, szükséges a paciens alapos kikérdezése, a vérnyomás ellenőrzése, és az olyan alapvizsgálatok elvégzése, mint a vérkép, vizeletvizsgálat, májfunkciók, vesefunkciók, anyagcsere paraméterek – vércukor, vérzsírok, serum húgysav-, EKG, szemfenék vizsgálat. Mindezek alapján dönt az orvos a javasolt kezelésről, amelyet mindig életmódbeli tanácsokkal egészít ki.”- mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
A beteg panaszaitól, vérnyomás értékének alakulásától függ, milyen gyakran kell kontrollra járni. Amíg a vérnyomás értéket nem sikerül rendezni, addig havonta kell kontrollra járni, ha már “beállt ” akkor, 3-4 hónap, vagy akár fél év is lehet a két vizsgálat között.
forrás: ricsajok.hu