in

Dsida Jenő: Alkony

Dsida Jenő: Alkony

Alkony

Hűvös szeptember. Alkony.
A szürke tó
egy nagy kísértet félszeme.
Lehunyt lelkem a másik.

A zúgó, vonaglótestű fák:
átszúrt, iszonyú pókok,
utánunk kapnak, elszabadult
prédáik után.

Szélfútta őszi levelek,
menekülünk, futunk
s fent kigyúlnak egy messzi kastély
hívó ablakai.

The post Dsida Jenő: Alkony appeared first on Meglepetesvers.hu.

Tovább: Dsida Jenő: Alkony

Még több vers meglepetesvers.hu

Kányádi Sándor: Még süt a Nap…

Zelk Zoltán: Kifosztott táj