Tizensok éve biztosítósként írom nektek ezeket a hasznosságokat, ugyanis most, hogy nagy, országos viharral ért véget a trópusi kánikula, rengeteg ügyfél, ismerős telefonál rám vagy ír üzenetet nekem, hogy “ég a ház és baj van!”. És mindezt úgy, hogy szerződéskötéskor én azért végig szoktam mondani, mi a teendő, ha kár van.
Persze, amikor épp vészhelyzet van, elhiszem, hogy nem az az első, hogy higgadtan arra gondoljon egy laikus ügyfél, mégis mit kell tennie ebben a szituációban, de ha én jutok az eszébe és nekem szól, az már haladás.
De amikor olyan üzenet is érkezik, miszerint:
– Levitte a fél tetőt a szél, most akkor hétfőig ne nyúljak hozzá semmihez?
.. nos, ilyenkor úgy érzem, van létjogosultsága egy ilyen bejegyzésnek itt, a blogon.
Ha károd van, legyen az bármilyen erőteljes elemi kár, az első feladatod, amely mindennél előrébb van: mentsd a menthetőt. Hogy ne terjedjen tovább, hogy ne legyen a károd még nagyobb.
A tűzesettel most direkt nem foglalkozom: hívd a tűzoltókat!
De ha beázásod, viharkárod, kidőlt fád, elázott lakásod van, az első feladat enyhíteni a kárt. Elvinni a beázás alól a műszaki, elektronikus cikkeket, fóliával, takaróval védeni az értékeidet. Lavórral felszerelkezve összegyűjteni a csapadékot.
Ha ezeket megteszed, akkor nézd meg a lakásbiztosításodat és egyeztess az üzletkötőddel, van-e a szerződésedben azonnali vészelhárítási szolgáltatás. Egyes biztosítóknál ennek Mestervonal vagy Lakásdoktor vagy 0-24 vészelhárítás a neve és a szolgáltatás azt takarja, ha akut, azonnali károd van, a telefonszámot a nap bármely órájában, a hét minden napján, beleértve a hétvégéket, a munkaszüneti napokat, bármikor tudod hívni. Ez a Mestervonal szolgáltatás arra hivatott, hogy gyakorlatilag azonnal felveszi a kapcsolatot veled egy szerződött szakiparos, aki a lehető legrövidebb időn belül kimegy hozzád és vészelhárít.
Gáz-, víz-, villanyszerelő, zárjavító, duguláselhárító, tetőfedő és üveges hívható ki az otthonodba vészelhárítás címszó alatt. Ha van a lakásbiztosításodban ilyen modul, akkor a kiszállási díjat, az anyagköltséget és a munkadíjat a biztosítótársaság fizeti, zömmel úgy 25-30 ezer forint értékhatárig.
Ennek a szolgáltatásnak nem feladata a teljes kár megoldása, tehát ha leviszi a vihar a tetődet, akkor a szakember felrakja a fóliát, leszedi az életveszélyesen imbolygó cserepeket és te egyidejűleg jelezd az üzletkötődnek vagy a biztosítónak (online, ha hétvége van, telefonon, ha hétköznap van), hogy a teljes károd előreláthatólag a mestervonal szolgáltatásán felül még legalább tízszeres méretű.
És már el is kezdheted a teljes helyreállítási folyamatot azzal, hogy szakembert szerzel a munkálatokra, esetleg kéred alapból a biztosítót, hogy ajánljanak neked szakit.
Ha tehát van ilyen szolgáltatásod a szerződésedben, a mester elkezdte a munkát, a vészhelyzet elállt, te pedig már jelezted a biztosító felé a kárt, akik haladéktalanul fel fogják venni veled a kapcsolatot. Ha nincs pénzed hirtelen százezreket fizetni mondjuk egy tetőjavításra, akkor kárelőleget fognak a részedre biztosítani, vagy direktben a szakiparossal értekeznek a kárösszeg megállapításánál. A lényeg, hogy a munkálatokat így, a biztosító felügyelete mellett teljes nyugalommal elkezdhetitek és végigvihetitek.
Ha nincs a szerződésedben 0-24 órás szolgáltatás, akkor az első pont lép érvénybe: mentsd a menthetőt, haladéktalanul! És az első munkanapon jelentsd a kárt az üzletkötőd vagy a biztosító felé, hogy a fent részletezett kármegállapítás létrejöhessen: hogy ott legyen a kezedben az összeg, amelyet a szakiparosok kérni fognak (avagy a biztosító direktben fizet nekik).
Annál a biztosítónál, ahol én dolgozom, szeretjük, ha az ügyfél nekünk jelenti a gondját, kicsit gyorsabb, kicsit szakértőbb kárbejelentés születik ilyenkor és míg ő pánikban van, meg aggódik, addig nekem ez a feladat rutin, nem fogom elrontani.
Jöjjön pár kérdés és válasz, amik elő szoktak ilyen esetekben fordulni:
Mikor kell jelenteni a kárt?
Elvileg észlelés után 48 órán belül, de én azt szoktam mondani: minél előbb. Kisebb károknál előfordulhat az, hogy az ügyfél nem tartja be a 48 órás szabályt, de ezt elnézi a biztosító. Például betörik a konyhaajtó üveg ablaka, de te épp nyaralni mész, vagy nem érsz rá ezzel foglalkozni, akkor nyilván késve jelented be a kárt. Vagy volt már olyan vállcsonttöréses esetem, ami novemberben történt, de csak áprilisban jelentette be az egyedülálló ügyfél a kárt, ugyanis addig élni is alig volt ereje, illetve fájdalmai voltak, el is felejtette jelenteni. Az volt a szerencse, hogy valami miatt épp felhívtam őt telefonon és akkor kiderült, hogy ez az eset történt.
Kell-e fotót készítened?
Lehet fotót készítened, ártani nem fog. De nem kell.
Meg kell-e őrizni az üvegcserepet, összetört tetőcserepet?
Meg lehet őrizned ezeket, ártani nem fog, de nem kell. A kárszakértő úgyis látja, hogy frissen cserélt tetőcserepeid vannak, vagy frissen gittelt az üveged. Azért ne gyűjtögess egy zacskóban üvegszilánkot, hogy esetleg a gyereked beletaposson, amire szintén volt megtörtént esetem.
Mikor megy ki kárszakértő?
Én azt szoktam mondani, hogy erre nincs kőbe vésett szabály. A kárszakértő kimehet egy csipcsup ötezer forintos kis kárra is, ha épp aznap ellenőrzést kapott a munkájára és az ellenőrzésben az áll, minden ügymenetet le kell ellenőrizzen. De az is lehet, hogy a kárbejelentést követően a biztosító részéről már telefonban megegyeztek a kártérítésen, ami napokon belül meg is érkezik a számládra, szóval erre a kérdésre nincs jó válasz.
De nem kell félni egy kárszakértőtől. Országos szinten a biztosítók zömmel ugyanazzal a kárrendezési irodával dolgoztatnak, jómagam ügyfélként is kipróbáltam már magam egy wc-ben történt csőtörés kapcsán és maximálisan korrekt eljárásban részesültem anélkül, hogy elárultam volna, hogy amúgy én a biztosítónál dolgozom.
Minden esetben kell számlát kérni? Mi van, ha a szomszéd Jóska megcsinálja a tetőt és ő nem tud számlát adni?
Amikor a kár be van jelentve és te beszélsz a biztosító kárrendezési osztályával, akik téged haladéktalanul – zömmel 72 órán belül – hívnak, már ott tudtok konkrét kártérítési összegekről beszélni. Ott te már tudod jelezni a munkatársnak, ha nem fogsz tudni számlát csatolni, vagy csak részlegesen. Ha meg csatolsz számlát, akkor nincs kérdés.
Mi a teendő, ha elutasítja a biztosító a kárkifizetést?
Ilyen akkor nem fordulhat elő, ha az első telefont az üzletkötőd felé intézed, még az elején. Mert ha olyan a károd, amely nem biztosítási esemény (mondok pár példát: vizesedés “csak úgy”, belvíz, penészesedés, ezek nincsenek benne a lakásbiztosításokban), akkor azt ő meg fogja neked mondani előre és el fogja mondani, hogy ezt a kárt bejelenteni sem kell, mert nem lesz rá kifizetés.
Ha viszont teljesen jogszerű a károd és a szerződésed tartalmazza is azt, Kattints ide a teljes cikkért!
: http://bouvet.cafeblog.hu/2015/07/26/biztositasi-esemenynel-mi-a-teendod-ha-karod-van/
