Jöjjön Ady Endre: Őszi éjszakán verse.
A szél ha hűvös éjszakákon
Lehűti mámoros fejem,
A te hideg, utolsó csókod,
Az jut eszembe énnekem.
Hiába száll agyamra mámor
S virrasztok annyi éjszakát,
Mindig érzem annak a csóknak
Halálos, dermesztő fagyát.
Ajkad akkor tapadt ajkamra
Utólszor… aztán vége volt…
Talán tavasz sem volt azóta,
Az egész világ néma, holt…
Mikor a szél fülembe súgja,
Hogy csóknak, üdvnek vége van,
A sírból is életre kelnék:
Zokognék, sírnék hangosan!…
The post Ady Endre: Őszi éjszakán appeared first on Meglepetesvers.hu.
Tovább: Ady Endre: Őszi éjszakán
Még több vers meglepetesvers.hu
