A Villanyleó Travel mai ötcsillagos programajánlója Csehországnak abba a szegletébe kalauzol el, ahol a világon talán a legnagyobb az egy főre jutó aranyozott bilik száma. A múzeum arra tette fel működését, hogy összegyűjtse a letűnt történelmi korok székletürítéssel kapcsolatos kellékeit.
Igen, legnagyobb örömünkre a múzeum azt adja a belépőjegyért cserébe, amit a neve ígér: vécéket, bidéket, biliket, ágytálakat és lehúzókat minden mennyiségben.
De jóval többet kapunk ennél: igazi vizuális tobzódást és művészettörténeti élményt!
Azt hihetnénk, hogy az angolvécé feltalálása előtti időket belengte a fojtó fekáliaszag, hiszen addig mégis hol végezték el a dolgukat a kor emberei? Vajon XIV. Lajos aranytól roskadozó rokokó udvarában is bűzölgő barna csomócskák hevertek szerte a márványpadlón?
A válasz egyértelmű nem. Az emberiség már jóval a penicillin és az elektromos áram feltalálása előtt is azon igyekezett, hogy egyre fancybbé tegye a kakilást. A minél kellemesebb felhasználó élmény érdekében meglepően míves edényeket használtak erre a célra.
Lazulj el, és készülj fel olyan vizuális élményre, amilyenben még idáig egészen biztosan nem volt részed!
Mielőtt legörgetnél a képekhez, íme a tökéletes eláfestőzene a képgalériához: egy lírai dal a megfelelő székletürítés fontosságáról.
A múzeum „leletanyaga” elképesztően gazdag, így nehéz belőle egyvalamit kiemelni, ízelítőnek most itt van pár epikus példány.
Többek között megtekinthetjük, milyen éjjeliedénybe kakilt az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke, Abraham Lincoln vagy a franciák legnagyobb hadvezére, Napóleon:
Furcsa módon a két történelmi személy vitrine egymás közvetlen szomszédságában kapott helyet a kiálíltóteremben.
Vessünk egy pillantást Lincoln éjjeli édényére! Ha nem tudnánk, milyen célt szolgált, akár a vasárnapi húslevest is szívesen feltálalnánk ebben a gondosan díszített, finoman megmunkált porcelán tálban! Már tényleg csupán a merőkanál kikandikáló nyele hiányzik belőle.
Összehasonlításul ez itt egy herendi porcelánból készült levesestál:
Napóleon edénye ezzel szemben a puritán egyszerűséget célozza meg, akárcsak hajdani tulajdonosa, aki a legenda szerint annyira hozzá edződött a mostoha harctéri körülményekhez, hogy még hatalma és gazdagsága csúcsán is szívesebben aludt mezei tábori pricsen a bladachinos ágy helyett. Vonalvezetése és mediterrán színvilága az antik hagyományokat idézik, akárcsak ez a görög váza a késő bonzkorból:
A gyűjtemény szerkesztésekor ügyeltek a történelmi hitelességre is, így a földve vájt latrina is gond nélkül megjelenik is a hollóházi porceláncsészéket megszégyenítő ornamentikával rendelkező kakilóedények mellett.
Íme egy adag földre pottyant ürülék, egy bot, egy pók és némi avarmaradvány társaságában, esztézikus kompozícióba rendezve:
Ezek itt pedig variációk vécélehúzókra:
Sajnos a múzeum szuvenírkínálata nem követi a kiállítási anyagra jellemző progresszív naturalizmust, úgyhogy ajándékba sajnos nem tudunk kakilástörtáneti ereklyéket vásárolni, helyette be kell érnünk vécés matricákkal és hűtőmágnesekkel.
Viszont az intézmény sok más múzeumhoz hasonlóan a szívén viseli a fiatalabb generációk tehetséggondozását is. Ha a Louvre-ban vagy az Ermitázsban tanulhatunk újat a művészetről, miért éppen a prágai vécémúzeum ne tudná tágítani a lelkes gyerekek esztétikai horizontját?
Ennek jegyében a múzeum gyerekek számára is szervez workshopokat, amelyeken tanulmányozhatják a díszesebb éjjeliedények mintázatait.
Ezen a képen gyerekek próbálják meg reprodukálni a polcon lívő bilik díszítését:
Az ötlet meghökkentő, hiszen ugyan kinek jutna eszébe múzsaként tekinteni egy ilyen funkciójú tárgyra?
Marcel Duchamp-ban egyébként 1917-ben már felvetődött az ötlet mikor fogott egy piszoárt, és egy laza mozdulattal belehelyezte a művészet kontektusába, azóta mi sem nézhetünk már ugyanúgy sem a mobil, sem pedig a többi illemhelyre:
Ha úgy érzed, te is hozzá tudnál tenni a múzeum amúgy is jelentékeny kiállítási anyagához, akár azt is megteheted! Az intézmény baráti körének egyik tagja például odaadományozta azt az edényt, amin még őt tanította a nagymamája bilizni, pedig bizonyára sok szép élmény és emlék köti a porcelántálhoz:
Ezt az aranycirádás bilit egy igazi grófnő adta a vécémúzeumnak:
Reméljük, előbb-utóbb mindenki a saját szemével is megtekintheti ezt a csodálatos helyet.
Addig is, aki nem tudott betelni a látvánnyal, a múzeum honlapján tovább legeltetheti a szemét!
A vécécsészék fontos szerepe a modern korban mit sem változott. Legutóbb VV Dóri állított méltó emléket a rettenetes alárendelt viszonynak, ami bennünket a fajansz csészéhez fűz:
Kattints ide a teljes cikkért!
: http://www.rtl.hu/villanyleo/a-pragai-kakilastorteneti-muzeumban-az-urulek-ad-randevut-a-muveszetnek
