Összeállításunkban karácsonyi verseket gyűjtöttünk össze.
Ady Endre: Karácsony – Harang csendül…
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba’
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
Csanádi Imre: Karácsony fája
A karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép, —
nem is sárba, latyakba…
Ropog a hó alatta.
Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő, —
búcsúzik a madártól,
őzikéktől elpártol.
Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának;
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.
Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen
karácsonyi szépségben.
Weöres Sándor: Szép a fenyő
Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.
Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az újesztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
Az újabb versért klikk a következő oldal linkre.¶
Madár János: Karácsony
Csillagfényben
aranyág.
Aranyágon
alma.
Őrzi három
télapó.
Úgysem alszom
el ma!
Egész éjjel
csodálom
ezt a
szép fenyőfát.
Gyertyafényes
csillagszórós,
csilingelő
ágát.
Karácsony,
karácsony,
kisült a
kalácsom.
Kóstoljátok,
egyétek,
a mákost is
vegyétek!
Pálfalvi Nándor: Karácsony
Karácsony ünnepén
az a kivánságom
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szivében.
Devecsery László: Karácsonyi éjben
Hópelyhek lobognak
pihekönnyű szélben,
fehér lesz az erdő
karácsonyi éjben…
Fenyőfák indulnak,
díszeiket várják:
köszöntik az embert
és az ég királyát.
Világos az ablak,
arany szemmel néz rád,
felfénylő örömmel
hullanak a szikrák:
csillagszóró játszik,
szemek mosolyognak,
betlehemi éjben
pásztorok dalolnak.
Fésüs Éva: Karácsonykor
Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt.
Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!
¶Devecsery László: Karácsonyi pillangók
Karácsonyi kismadár
üldögél az ágon;
karácsonyi muzsika:
szél zenél a fákon.
Könnyed röptű hópihék
pillangóként szállnak,
ünnepváró pásztorok
köszönteni járnak.
Közeleg az este is:
hótiszta az álom;
angyal szavú szózatod
igaz szívvel várom.
Tóthárpád Ferenc: A Hírhozó
Mikor Jézus megszületett,
tiszta volt az ég.
Aprócska kis csillagtüzek
égtek szerteszét.
Köztük egy, a legfényesebb,
mindig arra várt,
hogy a jó hírt megtudhassa
szerte a világ.
Fényes csillag, vándor csillag
– három bölcs fölött –
reményt hozott, s reményt adott,
amíg őrködött.
Aztán fénye elhalványult,
de ha akarod,
minden évben, decemberben,
újra felragyog!
Donászy Magda: Kis fenyő
Szabad-e bejönni?
Zöldfenyő vagyok.
Kicsiknek, nagyoknak,
Békés jó napot!
Jó napot, Zöldfenyő!
Régen várunk rád,
maradj itt minálunk,
díszítsd a szobát!
Nincs tarka virágom,
egyetlen tobozban
a távoli erdők
üzenetét hoztam.
Zúzmara díszíti
a tobozod, ágad,
maradj itt közöttünk
kiskarácsonyfának.
Szeretettel jöttem,
szívesen maradok,
hogy veletek töltsem
a szép ünnepnapot.
Állj ide középre,
feldíszítünk szépen,
te leszel a legszebb
a földkerekségen.
Donászy Magda: Áll a fenyő az erdőben
Áll a fenyő az erdőben,
Zöld ruhában, ünneplőben.
Tél van, ága csupa hó,
Ráfújta a Télapó.
¶József Attila: Betlehemi királyok
Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem,
Segíts, édes Istenem.
Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
Aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
-Csing-ling-ling-száncsengő.
Száncsengő -csing-ling-ling-
Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló,
-Kop-kop-kop- nyolc patkó.
Nyolc patkó -kop-kop-kop-
Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
-Csing-ling-ling-száncsengő.
Száncsengő -csing-ling-ling-
Tél öblén halkan ring.
Donászi Magda: Karácsony
Karácsonyfa, Karácsony,
Ezüst dió zöld ágon.
Csilingelő csengettyű,
A fenyőfa gyönyörű.
Csillagszóró, gyertyafény,
ég a fenyő ünnepén.
Drosztmér István: Mit mondanál?
Tudjátok, hová készülünk?
Tudjátok, hová készülünk?
A gyermek megszületett,
s vár reánk a jászolnál.
Mit mondjak, nem tudom,
de érdekel, te mit szólnál?
Azt mondom: Jó napot Uram!
Hogy van a világ jó Uram?
De jó, hogy eljöttél,
ezért mi oly boldogok vagyunk.
Nőj nagyra, szeress minket
gyönyörű kis Jézusunk!
Így szólnék: Szervusz kisbaba!
Mosolyogj, drága kisbaba!
Ettél-e már? Nőttél-e már?
Hogy érzed itt magad?
Ha merném, megsimogatnám
a szöszke kis hajad.
Én gyorsan megmosom kezem,
orrom megtörlöm rendesen.
Némán állnék és a szívem
szólna csak Hozzá.
Ő tudni fogja, érte
mindenem föláldoznám.
Tudjátok, hová készülünk?
Tudjátok, hová készülünk?
A gyermek megszületett,
s vár reánk a jászolnál.
Mit mondjak, nem tudom,
de érdekel, te mit szólnál?
Udud István: Ég a gyertya
Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Karácsonyfa-
gyertya köré
mind ide gyűljék!
Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Csillagszóró
száz sziporka
mind ide hulljék!
Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Béke,
szeretet,
igazság
el sose múljék!
B. Radó Lili: Mit üzen az erdő?
Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!
¶Tóthárpád Ferenc: Ugye, hallod szavam?
Karácsony van! Kisjézusom,
ugye, hallod szavam?
Segíts nekem, hogy még jobban
ismerhessem magam!
Segíts, hogy a testvéremnek
jó testvére legyek,
szeretetem tőled kapjam,
és hogy szeressenek!
Segíts, hogy a szüleimnek
jó gyermeke legyek,
Megérthessem a világot
és az embereket!
Karácsony van, Kisjézusom!
Téged ünnepelünk.
Hit, a béke s a szeretet
legyen mindig velünk!
Fésüs Éva: Álmodik a fenyőfácska
Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyére,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.
Devecsery László: Csengettyűk szavával…
Csengettyűk szavával
Karácsony csilingel
csengettyűk szavával…
Karácsony kopogtat
hóbundás kabátban;
meghitt meleg lobog
minden kis szobában.
Karácsonyfa hinti
mireánk a fényét,
adjon világunknak
hű, emberi békét!
Karácsony csilingel
csengettyűk szavával…
Tóthárpád Ferenc: Örökségem maradandó
Csillag vagyok éber éjen,
a mennyboltot is elérem.
Az a kis pont, ott, én vagyok!
Az, amelyik mindig ragyog!
Király vagyok: napkeleti,
ki a csillagot követi.
Két zsebemben tömjént viszek,
s a csodában hiszek, hiszek!
Istállóban jászol vagyok…
Bekopognak jó pásztorok.
Szalma-ölem reményt ringat,
tömjén lengi álmainkat.
Csengő vagyok fenyőágon.
Csilingelő fenyőfákon
gyertyafényes örömtüzek
dicsérik a drága Szüzet…
Ember vagyok! És halandó!
Örökségem – maradandó!
S hagyatékom: többek között,
a mulandó és az örök.
Mentovics Éva: Szent karácsony éjjelén
Megszólal sok apró csengő.
Érces hangjuk lágyan zengő.
Azt zenélik minden ágon:
Karácsony van a Világon.
Szent karácsony éjjelén
táncot jár a gyertyafény.
Meghittség, és szeretet
melengeti szívedet.
Mentovics Éva: Karácsonyi jókívánság
Szent karácsony beköszöntött,
pompázatos ruhát öltött.
Oly szaporán, mint a zápor,
ezer csillag hull a fáról.
Örömkönnyek hullnak egyre,
s pottyannak a kis kezekre.
Fenyőfánkat körbeálljuk,
és egymásnak azt kívánjuk:
E szép este minden fénye
adjon erőt az új évre.
Minden napja legyen ünnep,
melengesse kis szívünket.
The post A 23 legszebb karácsonyi vers appeared first on Karácsony 2014, ajándékok, advent, karácsonyi receptek.
Kattints ide a teljes cikkért!
: http://www.karacsonyitipp.com/23-legszebb-karacsonyi-vers/
