Mondok egy tündérmesét, a címe “A nyugdíj”. Ha 40 éves, vagy annál fiatalabb vagy, ugye tudod, hogy ez a szó felér Hófehérkével vagy Koponyányi monyóval? De beszélgessünk akkor most erről a meséről, amely, volt, van, de nem biztos, hogy lesz.
Hét tény és egy kis laza sztorizgatás jöjjön, íme:
1. A Pénzcentrum értesülései szerint az idei menetrendszerű januári nyugdíjemelést követően a legmagasabb nyugdíj havi 1 308 565 forint. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kimutatásai szerint tavaly a rekordnyugdíj még “csak” 870 ezer forint volt. A majd félmilliós növekedés oka az, hogy tavaly szeptemberben eltörölték a járulékplafont, ezért vannak, akiknek jóval magasabb lesz a nyugdíjuk így.
Hogy kinek lehet ekkora nyugdíja? Annak, aki nem 60-65 évesen ment el nyugdíjba, hanem 75-80 éves koráig aktív volt és nem feltétlenül volt a minimálbéren bejelentve. Talán politikus az illető? Könnyen elképzelhető.
2. A 2007. december 31-ét követő, de 2016. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, amely napi 950 forintot jelent.
Mihez lehet kezdeni napi 950 forintból, ami 6.650 forint egy hétre? Nos, étkezni talán futja. Az alábbi, király menü megvásárolható belőle:
3 kg kenyér – 750 forint
2 kg krumpli – 300 forint
1 kg tészta – 600 forint
1 liter olaj – 300 forint
1 nagy doboz tejföl – 700 forint
3 liter tej – 600 forint
1 kg párizsi, olcsó fajta, “tudjafranc” miből készült – 600 forint
1 doboz margarin – 300 forint
20 tojás – 700 forint
1 kg liszt – 200 forint
2-2 kg idény jellegű zöldség és gyümölcs – 1.000 forint
3 ujjnyi szalonna – 600 forint
Nem hiszed el, de kifújt. Ennyi. Ebből viszont extra jól lehet készíteni sült krumplit, főtt krumplit, forgatott krumplit, de akár krumplipürét és tojásos krumplit is, tejfölös tésztát, krumplis tésztát, párizsis tésztát, nokedlit tojással.
Reggelire, vacsorára, jó az a kis kenyér a párizsival, pici margarinnal, szalonnával, egy-egy bögre tejjel.
Kávé, tea, ásványvíz? Felejtsd el!
Üdítő? Sajt? Édesség? Ha spórolsz a liszten és a tojáson, minden második héten süthetsz egy piskótát, de azt tudd, azon a héten az egyik doboz tej helyett cukrot kell venned. Egészséges életmód? Hol élsz te??
Eme pazar menüt követően nem tudom, hogyan fog emberünk:
– tisztálkodni
– ruházkodni
– gyógyszert venni
– utazni
– kifújni az orrát
vagy
– rezsit fizetni
– lakni
– fűteni és nem fázni
– vízhez jutni
3. Ahhoz, hogy ma Magyarországon minden bejelentett munkavállaló legalább a fizetésével megegyező nyugdíjat kaphasson, az államnak minden állampolgár nettó fizetéséből havi 173.662 Ft-ot kellene levonnia. A te fizetésed megérezné ezt a levonást?
Tegyük fel tehát: 30 éves vagy és nettó 120.000 forintot viszel haza. Ha azt szeretnéd, hogy nyugodt, nyugdíjas éveid legyenek, ebből gyors levonogatunk havi 173 ropit és lesz 35 éved, amelyben havi minusz 53 ezer forintból gazdálkodhatsz.
Ne aggódj, nem lesz kemény! Tizenpár nap után ebbe simán éhen lehet halni!
4. Egy átlagos fizetésű embertől 40 évig tartó munkaviszonnyal számolva élete során összesen 80.883.233 Ft nyugdíjjárulékot vonnak le. Amennyiben viszont az illető a nyugdíjkorhatár előtt hal meg, akkor ez a pénz gyakorlatilag beleolvadt az államkasszába. Kinek is jó üzlet az állami nyugdíj?
Megoldás? Külföld? Fekete munka? Andy Vajnát elszeretni a Palácsiktól?
5. Az átlagos bruttó 241.600 Ft-os fizetésből havi 24.160 Ft-ot vonnak le nyugdíjjárulékként, illetve szociális hozzájárulás címén 65.232 Ft-ot. Ha ezt az összeget nem az államnak hanem saját magának gyűjtené az ember, akkor 40 éves munkaviszony után havi 756.835 Ft-os nyugdíjunk lenne életünk végéig, mai értéken. Vajon az állam ezt mikor fogja felismerni?
Biztosítónál dolgozom, tudjátok jól. Évek óta csipogom: az öngondoskodásé a jövő! És nem is értem, miért mondják az ügyfeleim ennél a pontnál azt, hogy “kedves, Petra: miből?”.
Miből, miből? A minusz 53 ezer forintból kérem szépen!
6. A kötelező nyugdíjbiztosítást Magyarországon 1928-ban vezették be, azaz minden ember aki legalább 88 éves, idősebb mint a magyar nyugdíjrendszer. Akkoriban még volt létjogosultsága a felosztó-kirovó rendszernek. Rengeteg gyerek született, aki dolgozott, fizette a járulékot és eltartotta az időseket. Akkoriban a magyar társadalom családfája úgy nézett ki, mint egy felfelé csökkenő háromszög.
Ma, 2015-ben egyre több az idős, egyre kevesebb a dolgozó (illetve az itthon dolgozó), a járulékot rendesen fizető (illetve a járulékot rendesen itthon fizető) fiatal, akik már nem tudják, de 15 éven belül konkrétan nem fogják tudni eltartani a nyugdíjas korosztályt.
7. A mai nyugdíjrendszer alapját Bismarck német kancellár fektette le még 1882-ben. A kezdeti nyugdíjrendszer érdekességét az adta, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár 70 év volt, az emberek viszont átlagosan csak 45-60 évig éltek. Lassacskán elérjük, hogy 70 év lesz nyugdíjkorhatár, ellenben aki megéri ezt, igazán hosszú életre számíthat – a 28.500 forintból, tudod..
Kép: REUTERS/Sergei Karpukhin
Öngondoskodás blog számadatai alapján írta: Bouvet
Kattints ide a teljes cikkért!
: http://bouvet.cafeblog.hu/2015/07/28/7-megdobbento-teny-amit-nem-tudtal-a-nyugdijakrol/
