Május 15-én és 16-án több száz gyerek mutatja be a pünkösdölés szokását a szentendrei Skanzenben, és összegyűlnek az országból a szellemi kulturális örökségüket példásan őrző közösségek, mint a matyók, busók, kalocsaiak is, de külföldi vendégek is érkeznek Lettországból a Pünkösdi Örökség Fesztiválra.

Pünkösdi néphagyományok felelevenítése
Pünkösdvasárnap és -hétfőn kislányok hada vonul a Skanzenben portáról portára egész nap: a királynéjáráson a nagyobbacska lánykák fátyollal letakarva, énekelve vezetik a legapróbbat, jókívánságokkal és termékenységvarázsló mondókákkal halmozva el a házak lakóit.
A másik legismertebb ünnepi szokás, a királyválasztás is megelevenedik, sőt bárki beállhat a vetélkedésbe, ahol eldől, hogy ki lesz az idei pünkösdi király. A győztes pedig eljátszhat azzal a gondolattal, hogy ha száz évvel korábban született volna, akkor most a hagyományok szerint egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapna, minden kocsmában ingyen ihatna, sőt a lovára, marhájára is a többi legény viselne gondot.
A Skanzen Szent Anna kápolnájába betérők a mendei pünkösdi templomdíszítés mai napig élő hagyományának részesei lesznek, segíthetnek nyárfákat állítani a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.

Örökséget őrző közösségekkel lehet együtt ünnepelni
Ha valaki kíváncsi a matyókra, a busókra vagy a kalocsai pingáló asszonyokra, most nem kell több száz kilométert utaznia az országban, hogy találkozhasson velük, mert a Skanzen pünkösdi fesztiválján évről évre összegyűlnek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felkerült magyar közösségek, és a látogatók elé tárják sokszínű hagyományaikat; táncolnak, zenélnek, énekelnek, főznek, kézműveskednek a múzeum portáin.
Itt lesznek az idén is a busók félelmetes famaszkjaikkal, a mohai tikverőzők színes rongykosztümben. A solymászok madaraik tudományával büszkélkednek, a halasiak bepillantást engednek a csipkevarrás titkába. A kalocsai asszonyok hímzésmintákat terveznek és pingálnak, a mezőkövesdi közösségnél pedig bárki matyóvá válhat a díszes viseletet magára öltve. Tápé közösségénél kicsik és nagyok beleleshetnek a gyékényszövés titkaiba, a mezőtúriaknál és a magyarszombatfai fazekasoknál kipróbálható a korongozás. A kőszegieknél kiderül, mit jelent a „Szőlő-Jövés” ünnepe, de bemutatkozik Sárköz is gyönyörű szőtteseivel, hímzéseivel, gyöngykalárisaival. A két nap során a vendégek megtekinthetik a bukovinai székelyek betlehemes játékát, a hegyi pásztorokról elnevezett csobánolást, de a bólyi, húsvéti Emmausz-járást is.

Nem lesz hiány finomságokban: a borsodnádasdiak molnárkalácsot sütnek, a szatmári nénik szilvalekváros falatokkal kényeztetik a hozzájuk betérőket, a karcagiaknál bográcsokban rotyog a híres birkapörkölt, az Al-Dunai halászoknál az ízes halászlé.

Új örökségek is bemutatkoznak az idei esztendőben, hiszen a rendezvény vendégei lesznek az örökségjegyzékre tavaly felkerült kékfestő hagyomány mesterei és a rábavidéki szlovének vidám rönkhúzó szertartásának szereplői is.
A látogatók különleges városi szokásokkal, így az egri fertálymesterek titkos tevékenységével és a selmeci diákok víg nótáival, avatási szokásaival is megismerkedhetnek, de azt is megtudhatják, hogy Cegléd polgárai miért indultak gyalogszerrel Torinóba Kossuth Lajos meglátogatására.
Akik más nemzetek hagyományaira is kíváncsiak, azok felkereshetik a Lettországból érkező díszvendégek portáját is, ahol megismerkedhetnek a távoli Suiti régió különleges kultúrájával, amely az UNESCO veszélyeztetett örökségeket nyilvántartó listáján szerepel. Részesei lehetnek a közösség különleges énekhagyományának, tanulhatják táncukat és zenéjüket, megkóstolhatják finomságaikat, gyönyörködhetnek kézműves termékeikben és a gyönyörű lett viseletben is.
A látnivalók kavalkádjában többféle túraútvonal-javaslattal segítik az eligazodást a szervezők.

Színpadi programok
A fesztiválszínpadon idén is színesnél színesebb előadásokat láthatnak az érdeklődők. A matyók, a kalocsaiak csodálatos viseleteikben kápráztatják el a nézőket, a mohácsi busók a sokacok táncából adnak ízelítőt. A solymászok érdekes bemutatóval készülnek, a selmeci diákok víg dalolással örvendeztetik meg a pünkösdölő közönséget. A lett vendégek táncosai és zenészei is megjelennek a fesztiválszínpadon, és hogy az örökségek átadásában a legkisebbek is részt vehessenek, gyerekcsoportok is lehetőséget kapnak a megmutatkozásra.

Örökségfán lobognak a színes szalagok
Éppen 10 éve, 2006-ban csatlakozott Magyarország az UNESCO szellemi kulturális örökségéről szóló egyezményhez. Az ünneplés jegyében a Skanzenben működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság életre kelti szimbólumukat, az ujjlenyomat-mintázatú fát: egy gyönyörű szelídgesztenyefa „örökségfa”-ként várja, hogy a fesztiválon részt vevők – szereplők és látogatók – feldíszítsék a fát saját üzeneteikkel, emlékeikkel, ujjlenyomatos színes szalagjaikkal, így hagyva nyomot a világban.

A részletes program IDE KATTINTVA található.

Forrás

A teljes tartalomért Klikk ide…

A Pünkösd a szentendrei Skanzenben – 2016. máj. 15-16 bejegyzés először a Neked ajánljuk! jelent meg.

Mohácsi busójárás
Az UNESCO reprezentatív listáján szereplő mohácsi busójárás maszkos télűző szokása farsang csütörtöktől húshagyó keddig tart, főszereplői a rémisztő külsejű, faálarcos, bundába öltözött alakok, a busók. A tánccal, zenével kísért, immár nemzetközi hírű népünnepéllyé alakult eseménysorozatban részt vesz a város lakossága, számos busócsoport, a maszkokat és eszközöket készítő kézművesek, valamint zenészek, táncosok és a látogató közönség is.
A busójárásnak része a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, busók átkelése a Dunán, zajkeltés, néptáncbemutató, kézműves vásár, kiállítás; nem hiányoznak a spontán akciók és megnyilvánulások sem, mint például a nemek közti játékok és az ijesztgetés.
A busójárás az eredeti hagyomány szerint házról házra járó télűző, és termékenységvarázsló szokás volt, de egyben a fiatal legények férfiavató rítusait is hordozta. A városka sokác negyedében a farsang és a tél végét a tűz körüli tánccal, a kolóval ünnepelték. Ma már az egész városra kiterjed a busók változatos programja.
A busójárás időpontja idén: 2016. február 4-9.
Információ: mohacsibusojaras.hu

Mohai tikverőzés
A mohai tikverőzés a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A falu fiatal legényei jellegzetes maskaráikban házról házra járva adományt gyűjtenek és bekormozzák az emberek arcát.
A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről” kapta, amely egyébként a jószág termékenységét igyekszik szimbolikus cselekedettel segíteni: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megérintik.
Eredetileg az ország más vidékein is sokféle változatban ismert volt a szokás, amely mára a Fejér megyei Mohán maradt fenn. Az egyes generációk továbbadják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjét a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyokkal együtt. Az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.
A tikverőzés napja idén: 2016. február 9.
Információ: moha.hu és tikverozes.blog.hu

Rönkhúzás
A rábavidéki szlovének rönkhúzását akkor tartják meg, ha a senki sem házasodik a faluban farsang idején.
A lakodalmi paródia során hajadon lányok és nőtlen fiúk koszorúslánynak és vőfélynek öltözve egy kb. 25 méteres, feldíszített fenyőrönköt húznak végig a falun. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett fiatal pár ül. A „vőlegényt” és a „menyasszonyt” a násznép kíséretében kikérik, majd egy kisebb fenyőfát jelképesen kivágnak. Ezután beállnak a már előző nap feldíszített hatalmas rönkhöz. A menetet hintón kíséri a bíró, a kisbíró, a jegyző és a pap.
A faluba érve esketéssel és lakodalommal ér véget az esemény. Az elhangzó beszédek két nyelven, szlovénul és magyarul zajlanak. A vőfély a 200 éves vőfélykönyv szövegével, régies helyi szlovén nyelvjárásban hívja a résztvevőket a lakodalomba.
A szokás nem csak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik.
A rönkhúzást február 6-án, szombaton tekinthetik meg az érdeklődők a Vas megyei Kétvölgyön.
Információ: ketvolgy.hu és ketvolgy.hu – program

Forrás: Skanzen

A teljes tartalomért Klikk ide…

A Busójárás, tikverőzés, rönkhúzás – Hol? bejegyzés először a Neked ajánljuk! jelent meg.